A legújabb népességadatokból kiderül, az országon belül mely részeket hagyja el a lakosság. Tavaly a 2021-es évhez képest csökkent a belföldi vándorlás, a járvány előtti évekhez képest azonban még mindig többen váltottak lakóhelyet. Többen költöznek a városokból községekbe, viszont csökkent a kistelepülésekre áramlók száma.

Míg az ország középső felén és a Dunántúlon inkább az odavándorlás a jellemző, az ország keleti felében az elvándorlás.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss belföldi vándorlási statisztikái szerint 584 550 vándorlás történt Magyarországon 2022-ben, ebből 297 750 csak ideiglenes volt, 286 800 állandó vándorlás. Vármegyén belül 264 800 vándorlás történt – írja a Pénzcentrum.

• A megelőző évek adataival összevetve 2021-hez képest csökkent, 2020-hoz képest emelkedett a belföldi vándorlások száma.
• A járvány előtti évekhez képest viszont élénkebb volt a belső migráció az országban.

A belső vándorlás már 2016-tól jelentős növekedést mutatott, 2020-ban visszaesett elsősorban a koronavírus-járvány miatt, viszont 2021-ben pedig már ismét kiugró volt, amihez képest 2022-ben mérsékeltebb volt az elvándorlások aránya.

Honnan hová települ a lakosság?

Míg 2007 és 2010 között a községekből városokba és Budapestre költözött a lakosság, a tendencia a fővárosra összpontosult, és 2011 és 2016 között jellemzően a községekből, városokból a fővárosba áramlott a lakosság.

A községek népességnövekedése 2016-ban tért vissza, megkezdődött a kiköltözés Budapestről, ami 2020-ra már 16 ezernél is több elvándorlást eredményezett. 2020-ban ezt a karanténok is okozhatták.

Az elvándorlás valamelyest mérséklődött 2021-ben és 2022-ben, de még mindig magas a járvány előtti évekhez mérten

Ezeket a településeket hagyják el tömegesen

Budapest mellett általában a városok veszítettek a népszerűségükből, az utóbbi években egyre többen költöznek az agglomerációkba.

• Budapesttől eltávolodnak, helyette Pest megyét keresik fel az emberek, ezért a Közép-Magyarország régió még mindig kiugróan vonzó.
• A Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióba is inkább az odavándorlás jellemző, Dél-Dunántúlon viszont inkább az elvándorlás, de összességében a Dunántúl mérlege inkább pozitív.
• Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld viszont inkább negatívan teljesít. Legtöbben az észak-alföldi régiót hagyták el 2022-ben.
• A borsodi, szabolcsi, hajdú-bihari vagy békési elvándolással még a főváros sem tudja felvenni a versenyt.

Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyébe sokan költöztek, a legtöbb lakos pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar területéről költözött el az állandó és ideiglenes vándorlást együtt számítva.

A legtöbb külföldi bevándorló Budapestet keresi

Külföldről a legtöbb bevándorló Európából, azon belül is Ukrajnából, Németországból, Romániából, Oroszországból és Szlovákiából érkezik hazánkba. Tavaly hozzávetőleg 32 500-an érkeztek, 11 100 esetben EU-tagállamból, 14 950-ben pedig Ukrajnából. 2021-ben több mint 15 ezren is jöttek Ukrajnából, tehát nem a háború az egyedüli oka a bevándorlásnak.

Ázsiából 18 550 beköltözés történt, 1650 esetben Kínából, 2150 esetben Vietnámból. Az amerikai kontinensről legtöbben az USA-ból érkeznek, míg Afrikából Nigériából.

Budapestre költöznek a legtöbben, viszont Vas és Komárom-Esztergom is kiemelkedő célpont. A munkalehetőségek, illetve a határhoz közeli lokáció lehet a fő mozgatórugó abban, hová költöznek nagy számban.