„Ebben a 30-35 fokos hőségben naponta 1,5-2 centiméter párolog el a tavakból, ami – ha nincs elegendő csapadék – gondot is okozhat” – nyilatkozta az Indexnek Lévai Ferenc. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, valamint az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint a halászoknak a 2022-es esztendő – az aszály miatt – fekete évnek számít egész Közép-Kelet-Európában.
MAGYARORSZÁGON ÉVES SZINTEN KÖRÜLBELÜL ÖTEZER TONNÁNYI HAL SZÁRMAZIK AKVAKULTÚRÁS INTENZÍV RENDSZERBŐL, ÉS MINTEGY 14-15 EZER TONNÁT TENYÉSZTENEK TÓGAZDASÁGOKBAN, 1,5-3 KG MÉRETŰ PIACI HALBÓL.
Több százmilliós károkat okoznak a kormoránok
A tógazdaságoknak egyre komolyabb gondot okoznak a kormoránok, más néven nagy kárókatonák. „Az enyhe tél miatt a kárókatonák száma jelentősen nőtt az idén. Már a nyáron 50-100-as csapatokban jelentek meg a tópartokon” – mondta az Indexnek Lévai Ferenc.
A KÁRÓKATONÁK ÉVES SZINTEN TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTTAL KÁROSÍTJÁK MEG A HALGAZDASÁGOKAT, UGYANIS EGY-EGY MADÁR NAPONTA 0,6-1 KG HALAT FOGYASZT EL. EZ A MADÁRFAJ EURÓPA-SZERTE VÉDETT, DE KÁROKOZÁSA MIATT NEMZETI HATÁSKÖRBEN HAGYTÁK A VÉDETTSÉGI STÁTUSZ ALKALMAZÁSÁT.
Magyarországon vízivad-vadászati idényben a védett területek kivételével – ahova engedélyt kell kérni a gazdálkodónak – lőhető.
Akár 50 méter mélyre is le tud merülni a zsákmánya után, ürülékük pedig teljesen kipusztítja a fákat, amelyeken fészkelnek vagy tartózkodnak.
A jogszabályok lehetővé teszik, hogy gyérítsük a kormoránállományt, de mi másban gondolkodunk. Még keressük a megfelelő megoldást, de úgy gondoljuk, hogy valamiféle drónos riasztás célravezetőbb lenne
– közölte Lévai Ferenc. Az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója szerint hang- és fényjelenségekkel szeretnék elűzni a tógazdaságok közelében fészkelő vagy portyázó madarakat.