Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Figyelmeztetnek a gyógyszergyártók: nagy veszély leselkedik a magyar betegekre


Egy friss kutatás szerint fej fej mellett vannak azok, akik elsősorban szakembertől tájékozódnak egészségügyi kérdésekben és azok, akik internetes híroldalakról.

A kép csak illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Ha az egészségükről van szó, a közösségi média és az egyéb internetes források sem törték meg a magyarok orvosokba vetett bizalmát, az influencerek szavára pedig csak a megkérdezettek három százaléka ad – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) megbízásából végzett reprezentatív kutatásból.

Ugyanakkor fej fej mellett vannak azok, akik elsősorban szakembertől tájékozódnak az egészségügyi kérdésekben és azok, akik internetes híroldalakról.

Az álhírek terjedése alkalmazkodásra készteti a magyar hírfogyasztókat is: a 18 és 75 év közöttiek, 85 százaléka tudja mi az álhír – a „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte –, 10 százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – olvasható a kutatásban.

Az egészség témaköre közepesen fertőzött

A magyar internetezők többsége a forrás, valamint a szenzációhajhász cím alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet közepesen fertőzött területnek tartják ebből a szempontból: míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka fut bele álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk.

A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amiben tökéletesen megbízna, miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően.

Közel 80 százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek

– derül ki a kutatásból.

Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak, amit sorrendben a televízió, majd a közösségi média követ. Ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat, a felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben.

Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45 százalék az internetes hírportálokat (43 százalék).

A 18-29 évesek 37 százaléka, amíg a 70 feletti korosztály közel 70 százaléka fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez.

Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről – érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60 százaléka vallotta ezt –, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek – a legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán 3 százalékuk ad.

Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (32 százalék), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság – derül az AIPM kutatásából.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.