Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Felpörgetné a napelemek telepítését, bekeményítene a használt autókkal szemben a kormány


Elsősorban az ingatlan- és a közlekedési szektorban várhatóak már a következő években olyan, a hétköznapokat is érzékelhetően befolyásoló változások, amelyeket a kormány új energia- és klímapolitikai stratégiái jelölnek ki. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és a Nemzeti Energiastratégia 2030 a célok megvalósításának sok részletét ugyan nem tartalmazza, (ami stratégiai dokumentumokról lévén szó, nem rendkívüli) ugyanakkor már körvonalazódik jó néhány konkrét intézkedés is. Ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, az okosmérők tömeges telepítése vagy a használt gépjárművek forgalomba helyezésére és károsanyag-kibocsátásuk ellenőrzésére vonatkozó szabályozás környezetvédelmi szempontok szerint tervezett szigorítása.

Az egyik, sokak számára potenciálisan nagy változást hozó projekt az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése lehet, melynek célja a háztartások energia-megtakarításának ösztönzése korszerűsítésekkel. Jó hír ugyanakkor, hogy a kötelezettség és anyagi vonatkozásai nem a lakosságot fogják terhelni. A kormány ugyanis az energiaelosztóknak és/vagy kiskereskedelmi energia-értékesítő vállalkozásoknak fogja előírni, hogy olyan programokat vezessenek be és olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán energia-megtakarítást eredményeznek. Bár az új rendszer nem kizárólag a lakossági ingatlanokra vonatkozik, vélhetően ez lesz az egyik olyan terület, ahol a kötelezett vállalatok a legjelentősebb megtakarításokat lesznek képesek elérni. Cél, hogy az intézkedésnek köszönhető energiamegtakarítás országos szinten érzékelhető legyen.

A kötelezés arra ösztönzi az érintett társaságokat, hogy ügyfeleik körében megtalálják a leginkább költséghatékonyan elérhető energia-megtakarítási lehetőségeket: maguk dönthetik el, hogy ügyfélkörük mely szegmensében, és milyen intézkedésekkel teljesítik a szolgáltatott energia mennyiségének mérséklésére kitűzött célokat. A kötelezési rendszer finanszírozását a kormány az ESCO-típusú megoldások feltételeinek javításával kívánja megkönnyíteni; a szükséges beruházásokat – pl. ESCO-szolgáltatóként – maguk is végrehajthatják, vagy más ESCO-szolgáltatók segítségét is igénybe vehetik.

AZ ÍGY MEGVALÓSULÓ ENERGIAHATÉKONYSÁGI BERUHÁZÁSOK SORÁN A BESZERZETT ESZKÖZÖK ÉS BERENDEZÉSEK AZ ESCO CÉG MÉRLEGÉBEN SZEREPELNEK, AZAZ A BERUHÁZÁS KÖLTSÉGEI ÉS KOCKÁZATAI NEM A MEGBÍZÓT TERHELIK. A PROJEKT MEGTÉRÜLÉSÉNEK FORRÁSA AZ ENERGIA-MEGTAKARÍTÁSBÓL KELETKEZTETETT FORRÁSTÖBBLET, VAGY A MEGBÍZÓ RÉSZÉRŐL FIZETETT SZOLGÁLTATÁSI ÁTALÁNYDÍJ.

Egymillió okosmérő, 200 ezer háztartási naperőmű

A lakóingatlan-állományt érintő tervek szerint egymillió okos villamosenergia-fogyasztásmérőt is telepítenek 2030-ig, míg jelenleg mindössze 90 ezer háztartás rendelkezik ilyennel. A cél elérése érdekében a kormány elő fogja írni, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a hagyományos fogyasztásmérőket – érvényességük lejártakor – már csak okos mérőeszközökre lehessen cserélni, aminek költsége nem terhelheti a fogyasztókat. Ezzel párhuzamosan az egyetemes szolgáltatókat, a kereskedelmi és hálózati engedélyeseket arra kötelezik, hogy az okos mérővel rendelkező ügyfeleik részére jobb hálózat-kihasználásra ösztönző, rugalmas szolgáltatási díjcsomag-ajánlatot tegyenek. Az okosmérők alkalmazása révén egyebek mellett a háztartás fogyasztása is csökkenthető, vagyis ezek megjelenése és elterjedése is kézzelfogható eredményt hozhat a lakosság számára.

A konkrét eszközök még e téren sem ismertek, de a kormány tervei szerint ösztönözni kívánja a saját villamosenergia-fogyasztás részleges kiváltására termelő napelemes rendszerek telepítését is. Újabb ösztönzők bevezetésével olyan háztartások számára is elérhetővé válhat a megújuló, például napenergia, amelyek eddig reálisan nem számolhattak ezzel.

CÉL, HOGY 2030-RA LEGALÁBB 200 EZER HÁZTARTÁS RENDELKEZZEN ÁTLAGOSAN 4 KW TELJESÍTMÉNYŰ, TETŐRE SZERELT NAPELEMMEL. EZ AZT JELENTI, HOGY TÍZ ÉV ALATT 31 EZERRŐL KÖZEL MEGHÉTSZEREZNÉK AZ ILYEN RENDSZEREK SZÁMÁT.

Ugyancsak konkrétumok nélkül, de a stratégia szól arról is, hogy elő kívánják mozdítani a hőszivattyúk használatát, valamint hatékony egyedi fűtőberendezésekben a biomassza égetését. Az intézkedések között szerepel a távfűtés szabályozhatóvá tétele, a távfűtött lakások költségosztókkal történő felszerelése is. A célok közé tartozik a decentralizált közösségi fűtőművek létesítésének és a korszerűtlen kazánokkal rendelkező fogyasztók településközponti fűtésre való rákapcsolásának elősegítése bizonyos magas légszennyezettségű településrészeken.

Az elképzelések között szerepel célzott programok kidolgozása a kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználók számára. Ezek a ma még nem ismert programok vélhetően kapcsolódhatnak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerhez, egyik fő beavatkozási területüket pedig a rossz hatékonyságú biomassza-tüzelés modernizációja jelentheti. A KSH statisztikája szerint a nem távfűtéses lakások 38%-ában fűtenek tűzifával, de jelentős arányt képvisel a hulladékokkal történő tüzelés is, ami számos káros egészségügyi hatással jár. A leromlott, felújításra alkalmatlan épületállományban élők esetében a kormány az előfizetős áramvételezési rendszer kiterjesztését tervezi, amely a kisgyermekes családokban legalább egy szoba elektromos fűtését biztosítja.

VAGYIS A MA MÉG CSAK REMÉLHETŐLEG VALÓBAN SZÉLES KÖRŰ KORSZERŰSÍTÉSEK BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL NEM CSAK AZ ADOTT INGATLAN, DE TELEPÜLÉSRÉSZEK ÉS EGÉSZ TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉT IS ÉRDEMBEN JAVÍTHATJÁK.

A tervekben olvasható mindemellett a villamos energia, földgáz és távhő hatósági árszabályozások korszerűsítése, koncepcionális átalakítása is. A célok között van az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság áttekintése, valamint az ellátás keretén belül különböző szolgáltatási csomagok összeállítása is.

Szigorítanák a használt autók behozatalát és a kibocsátás ellenőrzését

Magyarország teljes emissziójának 20%-áért a közlekedési szektor, ezen belül pedig a kibocsátások 98%-áért a közúti közlekedés felelős. A közlekedési szektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása az elmúlt években meredeken emelkedett (2013 és 2017 között 31%-kal, és az ágazat a súlyos egészségügyi károkat okozó helyi légszennyezéshez is jelentős mértékben hozzájárul.

A trend megfordítása érdekében a közlekedési üzemanyag-felhasználást a kormány növekvő mértékben villamos energiával és egyéb alternatív megoldásokkal, például bioüzemanyagokkal kívánja kiváltani. Ennek érdekében a terv szerint elő kívánják segíteni az elektromos járművek terjedését és a szükséges infrastruktúra kiépülését. Ezek a célok persze egyáltalán nem újak, és hogy lehet-e számítani például újabb, az elektromos járművek vásárlását segítő állami támogatásra, illetve az alternatív, elsősorban elektromos töltőinfrastruktúra tömeges fejlesztését célzó új intézkedésekre, ma még nem látható. A stratégia általánosságban úgy fogalmaz, szabályozási, adópolitikai, pénzügyi támogatási eszközökkel a jövőben is elősegítik az elektromos járművek terjedését és az infrastruktúra kiépülését.

Az utca embere által is bizonyosan jól érzékelhető változások jöhetnek ugyanakkor a következő években a tömeg- vagy közösségi közlekedésben:

A KORMÁNY ÁLTAL MÁR ELFOGADOTT ZÖLD BUSZ PROGRAM KERETÉBEN A HELYI KÖZLEKEDÉSBEN 1290 DARAB EURO6-OS DÍZEL, CNG, ILLETVE ELEKTROMOS, MEGHAJTÁSÚ BUSZ BESZERZÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA BIZTOSÍTANAK ÖSSZESEN 36 MILLIÁRD FORINT FORRÁST 2020 ÉS 2029 KÖZÖTT AZZAL, HOGY 2022. JANUÁR 1-TŐL KIZÁRÓLAG ELEKTROMOS MEGHAJTÁSÚ BUSZT LEHET MAJD BESZEREZNI ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL.

A célok között található még egyebek mellett a vasúti közlekedés villamosításának folytatása, a közösségi autóhasználat elterjedésének ösztönzése, de a társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása érdekében a kormány szerint szükséges a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése, népszerűsítése is. Pár éven belül pedig már a postás is elektromos autóval vagy biciklivel érkezhet, miután tervben van a (köz)szolgáltatások kishaszon-gépjármű parkjának tiszta üzemű eszközökre történő cseréje is. Ha valóban érdemi, átfogó intézkedések jönnek, úgy azok viszonylag gyorsan látványos változásokat eredményezhetnek a közlekedési lehetőségek és a települési levegőminőség tekintetében.

Sokakat érinthet közvetlenül is a használt gépjárművek forgalomba helyezésére vonatkozó szabályozás környezetvédelmi szempontok szerint tervezett felülvizsgálata és szigorítása. A kormány szerint ugyanis fennáll a veszélye, hogy a nyugat-európai országok szigorodó szabályozása miatt az alacsony hatékonyságú, erősen szennyező járművek Magyarországra történő beáramlása fokozódik. Ezért a használt gépjárművek behozatalával kapcsolatban döntés-előkészítési javaslatcsomag készül, megvizsgálva a lehetséges műszaki, gazdasági, jogi, adójellegű ösztönző és egyéb intézkedési alternatívákat.

ENNEK CÉLJA AZ, HOGY A ROSSZ MŰSZAKI ÁLLAPOTÚ, KLÍMAVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL ELAVULT DÍZEL JÁRMŰVEK HELYETT MINÉL JOBB MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ HASZNÁLT ÉS ÚJ AUTÓK TÉRNYERÉSÉT SEGÍTSE ELŐ A MAGYARORSZÁGI GÉPJÁRMŰPIACON. NAPIRENDEN VAN A KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOKNAK VALÓ MEGFELELÉS ELLENŐRZÉSÉNEK SZIGORÍTÁSA IS: EZ RÉSZBEN A FORGALOMBA HELYEZÉS ELŐTTI, VAGY IDŐSZAKOS VIZSGÁLAT KERETÉBEN ELVÉGZETT KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT ÚJRAGONDOLÁSÁT ÉS FEJLESZTÉSÉT, RÉSZBEN A KORMÁNYHIVATALOKHOZ RENDELT KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉGEK SZÚRÓPRÓBASZERŰ KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEINEK HATÉKONYABBÁ TÉTELÉT IS JELENTHETI.

A stratégia által tervbe vett számos további intézkedés szintén érzékelhetően befolyásolja majd a lakosság hétköznapi életét, akár már egészen fiatal kortól. Így már akár az óvodában elkezdődhet a klímatudatosságra való nevelés, ugyanis a Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint az energia- és klímatudatos szemlélet kialakítását a megfelelő szintű információk játékos átadásával már az óvodai foglalkozásokon el kell kezdeni. Más intézkedések, például a Mátrai Erőmű 2030-ig megvalósítani tervezett átalakítása ugyancsak sok ezer ember hétköznapi életét alakíthatja át a következő években, ez a közvetlen változás azonban a levegőminőségre gyakorolandó országos kedvező hatásokat most nem tekintve elsősorban az adott régióra fog korlátozódni.

Címlapkép: John Greim/LightRocket via Getty Images

/www.portfolio.hu/