A magyar dolgozók 84 százaléka átállna a négynapos munkahétre, és jelentős részük akkor is vállalná ezt, ha 9, vagy akár 10 órára nőne a munkaideje a négy munkanapon – derül ki a PwC tanácsadócég friss, nem reprezentatív felméréséből, amelyet több mint 12 ezer ember megkérdezésével készítettek. Ha minden lehetőség közül lehetne választani, akkor

mindössze a 6 százalék tartaná meg az ötnapos munkahetet.

(Kiemelt képünk illusztráció / Forrás: Shutterstock)

A felmérés apropója a Magyar Telekom Csoport pilot projektje volt, amelynek részeként négy hónapon keresztül 152 munkavállalójuk kipróbálta a négynapos munkarendet. Ez a próba olyan jól sikerült, hogy a Telekom februártól kétszer ennyi, csaknem 300 munkavállalóval folytatja, ha pedig akkor is jó eredményeket produkálnak, akkor akár az egész cég átállhat az új munkarendre.

A Telekom november 23-án konferenciát tartott a témában, ahol a saját pilot projektjük eredményeinek bemutatása mellett hasonló modellekkel próbálkozó cégek humánerőforrás-munkatársaival is beszélgettek. A meghívottak pedig egy dologban mindenképpen egyetértettek: abban, hogy a négynapos munkahét bevezetése alapvetően sikeres volt, és várhatóan más cégek is követik majd a példát.

Az eseményen részt vett Szeleczky Noémi, a Libri-Bookline HR-igazgatója, aki a cég nemrég indult kísérletét mutatta be. Ők az irodai dolgozók munkaidejét heti 34 órára csökkentették, és egységesen mindenkinek a pénteket adták ki szabadnapnak. A napi 8,5 óra munkaidő a cégcsoport munkavállalóinak körülbelül ötödét érinti, az ügyfélkiszolgálásban dolgozóknak továbbra is kell dolgozni a hét minden napján.

Szintén megszólalt Nyitrai Orsolya, a Codecool programozást oktató magániskola HR-vezetője. A cég munkavállalói minden második héten dolgozhatnak négy napot, egyszer a pénteket, egyszer pedig a hétfőt téve pihenőnappá. Az ügyfeleik (a diákok) ezt észre sem veszik, mert az oktatást a dolgozók megfelelő rotálásával fenn tudják tartani.

A konferencián szintén felmerült a négynapos munkahét munkajogi oldala. A munka törvénykönyve ma alapvetően ötnapos munkarendre van írva, az átállás pedig számos kérdést felvet, így:

• csökken-e a kivehető szabadságok száma, ha amúgy is csak heti négy napot kell dolgozni;
• minek számít ezentúl, ha a munkaadó túlórát rendel el, az pedig péntekre esik majd?

A konferencián részt vevő munkajogászok szerint szerződésmódosítással alapvetően meg lehet oldani a négynapos munkahét bevezetését, de ha sok cég alkalmazza majd ezt, akkor valószínűleg a Munka törvénykönyvét is ehhez kellene igazítani.

A Telekom projektjével párhuzamosan felmérést készített a négynapos munkahétről a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadócég. A kutatásban több mint 12 ezer munkavállaló véleményét kérték ki, akik közül több mint háromezren a Telekom Csoportnál dolgoznak.

A felmérés eredményei szerint – nem meglepő módon – a legtöbben azt preferálnák, ha heti négy napon, napi 8 órát kellene dolgozniuk ugyanannyi pénzért (54 százalék), és értelemszerűen a több munkával, vagy kevesebb fizetéssel járó opciók kevésbé voltak népszerűek. Érdekes eredmény azonban, hogy szinte minden felkínált lehetőség népszerűbb volt a mostani, 5×8-as modellnél, így az is, ha 4 napon kell napi 10 órát dolgozni, vagy ha 4 napi 8 óráért csökkentett bér jár.

A felmérés szerint a válaszadók 71 százaléka preferálná a pénteket szabadnapként, 24 százalékuk választaná a hétfőt, és mindössze öt százalék oszlik meg a maradék három nap között. A négynapos munkahéttel kapcsolatos legnagyobb bizonytalanság a jövedelmet érinti: a legtöbben azért félnének a munkaidő csökkentésétől, mert tartanak tőle, hogy hosszú távon bizonytalan lenne a munkahelyük, vagy csökkenne a jövedelmük.

Az országos felmérés fő tanulságai:

• a négynapos munkahét segítheti a munka-magánélet egyensúlyt,
• a válaszadók szerint nőne a teljesítményük, ha csak négy napot dolgoznának,
• a fizetés munkaidővel arányos csökkentését nem szeretnék,
• a szülők nem tudnának napi 8 óránál többet dolgozni a 4 adott munkanapon,
• egyes magasan képzett munkakörökben dolgozók, mint az IT-szakemberek, jogosultnak érzik magukat a 32 órás munkahétre,
• az idősebbek viszont kevésbé változtatnának az ötnapos munkahéten, mint a fiatalok.

A négynapos munkahét egyébként nem új ötlet, már a 20. század közepén szó volt a bevezetéséről, később azonban sok helyen éppenséggel távolodtak tőle. Az utóbbi években – és elsősorban a koronavírus-járvány óta – fokozatosan egyre több cég vezeti be ezt a modellt, Magyarországon a Telekom a legnagyobb foglalkoztatóként próbálkozik ezzel.