Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Felmérés a háborúról: csak minden második magyar harcolna hazánkért – Ennyien menekülnének el támadás esetén


Felmérést készített a Závecz Research kutatóintézet arról, hogy mit tennének a magyarok egy, az ukrajnaihoz hasonló háborús helyzetben – az eredményeket a Blikk közölte.

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Magyarország következetesen ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy minden szinten kimarad a szomszédos Ukrajnában zajló háborúból, a kormány retorikája sokkal előbbre helyezi az olaj- és gázellátás biztonságát, mint a segítséget és akár jelképes szolidaritást a megtámadott országgal szemben. Mindemellett a kormány kifejezetten nagy hangsúlyt fektet a honvédelem népszerűsítésére már a közoktatásban is. Ezeket tekintve különösen érdekes megnézni, mit mondanak a magyarok egy elképzelt hazai háborúról.

A felmérés szerint mindössze 20 százalék fogna biztosan fegyvert, 30 százalék talán részt venne a honvédelemben, 25 százalék biztosan nem, 17 százalék pedig valószínűleg nem harcolna.

Honfitársaink 14 százaléka, 900 ezer ember ugyanakkor abban a pillanatban csomagolna és elhagyná az országot, amint katonai támadás érné hazánkat.

A felmérést Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelte meg, és azt mondta, optimista az eredmény láttán, mert Csehországban és Szlovákiában sokkal nagyobb volt korábban a honvédelemtől elfordulók aránya. „Ukrajnában is hasonlóan vélekedtek az emberek pár éve. Komoly belpolitikai feszültségek osztották meg a társadalmat, majd ahogy a katonai agresszió kezdett egyre reálisabb fenyegetéssé válni, ezek a belső feszültségek is kezdtek elsimulni, elindult egy közös gondolkodás, míg végül most 90 százalék feletti a mozgósítás” – mondta el Tarjányi a Blikknek.

Kis-Benedek József katonai szakértő ugyanakkor részben értelmetlennek tartja a kérdést, mert honvédő háború esetén nem választás kérdése, hanem kötelező bevonulni. Szerinte ugyanakkor a harci morált kétségtelenül befolyásolja, hogy erre kötelezik-e az embert, avagy meggyőződésből látja el a feladatát.

Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter szerint éles helyzetben nagyobb lehetne a hazáért fegyvert fogók aránya. „Ha reális veszélye lenne egy háborúnak, változnának az álláspontok. Ukrajnában is 2014-től állt be gyökeres változás a közvélekedésben, amikor az oroszok elfoglalták a Krímet, illetve megszálltak két megyét” – mondta el a volt politikus.

Harrach Péter KDNP-s politikus, az Országgyűlés volt elnöke azt mondta:

„Nem tudom, mikor alakulhat ki valamiféle közös gondolkodás ebben a kérdésben. Mindenesetre nem ugyanazt jelenti most a haza védelmének gondolata, mint a XIX . században. Már csak azért sem, mert a múltban ez személyes elkötelezettség volt, manapság viszont technikai eszközökkel és professzionális hadsereggel vívják a háborúkat.”