Megdöbbentő, de van benne igazság: a különböző mobileszközök lehajtott fejjel történő nézegetésének olyan hatása van, mintha egy több mint húszkilós zsákot cipelnénk folyamatosan a nyakunkban. Mit okozhat a túlzásba vitt okostelefonálás, tabletezés? Megkérdeztük az ortopédsebészt és a szemészt. Naponta átlagosan 2-4 órát töltünk mobilozással, okostelefonokon intézünk ma már majdnem mindent, de nem is gondolnánk, mennyire természetellenes szögben tartjuk ilyenkor a nyakunkat. Ez egy évben akár 1460 órát is jelenthet. Amerikai egyetemistákat kérdeztek arról, vajon tudják-e, mi áll a gyakori nyaki gerinc- és csuklópanaszok mögött. A válaszokból kiderült, nem is gondolták, hogy a panaszok okozója leginkább a túlzott mobilozással és tabletezéssel összefüggő helytelen testtartás.
Dr. Mintál Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ortopédsebész szakorvosa, sportorvos kérdésünkre elmondta: a mobileszközök több helyváltoztatást tesznek lehetővé, mint az asztali számítógépek, azonban nem vesszük észre, hogy sokáig ugyanabban a pozícióban maradunk, úgymond kényszertartásban. Ebből adódnak aztán a problémák. Otthon gyakran az ágyban használjuk a kütyüket, könyökölve, mereven tartva a vállat és a nyakat, illetve hanyatt fekve, magunk fölé tartva a gépet. Egyik testhelyzet sem kényelmes – világít rá a szakorvos. Amennyiben nélkülözhetetlen ezeknek az eszközöknek a használata, legalább figyeljünk oda arra, hogy tartsunk szüneteket, változtassunk testhelyzetet, időnként egyszerű nyújtógyakorlatokkal mozgassuk át a testünket, jót tesz még a masszázs és a relaxáció is. Megelőzni sokkal könnyebb a bajt, mint kezelni azt – tanácsolja Dr. Mintál Tibor.
A túl sok mobilozás a szemnek sem tesz jót!
Az emberi szemnek nem esik jól, ha merednie kell egy pontra, egy adott távolságra. Fontos lenne időnként kinézni messzire, néha megállni és távoli dolgokra engedni rá a tekintetünket – tanácsolja Dr. Ungváry Lilla, szemész. A feszült, egyoldalú nézés kevesebb pislogást eredményez, ami szintén nem jó. A szem nem tud megújulni, nem nedvesedik, a pislogás adta sötétségben a fényérzékelő sejtek is megpihennek, feltöltődnek, és ha kevés a pislogás, ez is elmarad. Fontos, hogy menjünk ki a szabadba, nézzünk távolra, majd közelre, pislogjunk, gyönyörködjünk a természet színeiben és formáiban is, ne csak a virtuális képeket nézzük – teszi hozzá Dr. Ungváry Lilla. Forrás: WEBBeteg Tóth András, újságíró Orvos szakértők: Dr. Mintál Tibor, ortopédsebész, sportorvos, Dr. Ungváry Lilla, szemész
