Az Európai Unióban az elmúlt években több mint duplájára, 3,6 százalékra nőtt azoknak a 16 év alatti gyermekeknek az aránya, akik nem jutottak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz (megelőzés, diagnosztika, kezelés), amikor arra szükségük lett volna – írja laptársunk, a Házipatika az Eurostat adatai alapján.

A minap közzétett felmérés szerint Lengyelországban (7,3%) a legrosszabb a helyzet, majd Lettország (6,4%), Magyarország és Románia (4,7-4,7%), illetve Spanyolország (4,6%) következik. Az uniós átlagot ugyanakkor jelentősen befolyásolja, hogy a 2021-es adatok alapján az egyes tagországok között nagyok az eltérések, a listavezető Ausztriában az arány (0,3%), Luxemburgban (0,4%).

A magyar adat ugyanakkor azt jelenti, hogy száz gyerekből csaknem öt nem kap kielégítő egészségügyi ellátást. A fogászati adat (7%) még rosszabb.

Az egyszülős háztartásokban élő magyar gyermekek helyzete a második legrosszabb Európa-szerte, 9 százalékuk szenved hiányt (a fogászatnál 16,1%) az ellátásnál. A Házipatika szerint mindebben szerepet játszhat a kezelés ára, a várólista, a távolság, a munkahelyi elfoglaltság miatti időhiány. Ugyanakkor évek óta probléma, hogy több háziorvosi gyermekpraxis betöltetetlen, a szakma kiöregedőben, a korfából az következik, hogy a következő években még több orvos eshet ki a rendszerből.