Mindez túl azon, hogy sok új problémát vet föl, sokszor olyan helyzeteket produkál, amelyben nem értjük, miért nem úgy reagálunk valamire, mint az elsőre logikusnak tűnne. Egy ilyen példa, amikor órák óta a monitor előtt ülünk, majd mikor felkelünk, azt érezzük, hogy fáradtak vagyunk.
Hogy lehet ez? Nem csupán kimerültségről, fizikai fáradtságérzetről van szó.
„Egy olyan világot élünk, ahol minél többet termelsz, annál többet érsz el. Munka közben igyekszünk a minimálisra szorítani az érzelmi behatásokat. Hogy jelezze hát másképp az agyunk, ha stresszelünk, mint fizikai fáradtsággal?” – mondja a Vice-nak Angelica Raucci pszichológus ezzel kapcsolatban. A lap cikkében felidézi, hogy tanulmányok arra jutottak, hogy a hosszan tartó mentális fáradtság hatással lehet a fizikai állóképességünkre is.
Kiidegeljük önmagunkat
A kihívást jelentő szellemi feladatok elvégzése során ugyanis adenozin keletkezik, amely egy, az energiaszintünket és a normál alvásunkat szabályozó ingerületátvivő anyag (neutotranszmitter). Ha túl sok van belőle, akkor az idegrendszert kezdi el lenyugtatni. Emiatt érezzük, hogy nagy erőfeszítést tettünk bele valamibe, amikor fizikailag megerőltető dolgokat művelünk – magyarázza Raucci, aki önmagunk jobb megértésére a mindfullness nevű népszerű, de megítélésében erősen megosztó technikát ajánlja.
Mindenesetre túl azon, hogy az agyunk jobb híján így kongatja a vészharangot, más okai is vannak, ha a monitor elé gyökerezve fáj valamelyik testrészünk. A leggyakoribb az, hogy nem megfelelően ülünk le a gép elé, ami a nyakfájdalmaktól a migrénen át egy sor kellemetlen dolgot okozhat.
Mozogjunk otthon is!
A lapnak nyilatkozó gyógytornász azt ajánlja, hogy legalább egy órát végezzünk valamilyen edzést otthon. Kezdésnek indíthatunk valami egyszerűbbel, például lábgyakorlatokkal, karkörzéssel, fejmozgásokkal, stb. Érdemes szakszerű tanácsokat követni, például a karantén alatt nagyon a fitnessz alkalmazások gyorsan felszaladtak a telefonos alkalmazásboltok toplistáinak előkelő helyeire.
Emellett például a légzőgyakorlatok is kifejezetten hasznosak tudnak lenni, nem csak a hatékonyságunkat, de a közérzetünket is javíthatják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint egyébként heti 150 percet érdemes legalább mozognunk 18 és 64 éves korunk között. De nem kell megijedni: ebbe beletartozhat a séta, a tánc, a kertészkedés – vagy az éppen népszerűsége csúcsait döntő kutyasétáltatás.
A mozgás, a sport azért is jó, mert remek kikapcsolódás mentálisan a napi rutinból, a sokszor megterhelő munkafolyamatainkból.
A másik lényeges szempont pedig persze az, hogy aludjuk ki magunkat rendesen, mert ennek hiánya lehet az egyik oka annak is, amiért amikor valaki arra panaszkodik, hogy utálja a hétfőt, akkor oly lelkesen bólogatunk, hogy mi még jobban.
/www.penzcentrum.hu/