A baglyok nem képesek mozgatni a szemgolyójukat. A fejüket viszont kiválóan – 270 fokos szögben – forgatják, így a merev szemgolyójuk egyáltalán nem korlátozza a látásukat. Ráadásul az állatok közül egyedül ők képesek megkülönböztetni a kék színt.

A bálnacápa (cetcápa) a legnagyobb ma is élő halfaj a világon.

A basenji (afrikai bozótkutya) az egyetlen kutyafajta, amelyik – noha többféle hangot képes hallatni – nem ugat.

A békák nyitott szemmel alszanak. De nemcsak ezért nem könnyű becserkészni őket, hanem amiatt sem, hogy kidülledt szemeikkel egyidejűleg minden irányba látnak.

A méregnyíl béka szervezete 2200 ember megöléséhez elegendő méreganyagot termel.

A repülő békák a lábujjaik között lévő bőrlebeny segítségével siklanak a levegőben.

A halak közül egyedül a cápák tudnak mindkét szemükkel pislogni. A fogaik normálisan nyolc naponként kicserélődnek. A statisztikák szerint az emberevő cápák szívesebben – körülbelül 93 százalékos arányban – fogyasztanak férfiakat, vagyis átlagosan csak minden tizennegyedik áldozatuk nő.

A nagy fehér cápáknak több sorban körülbelül 300 foguk van. Ugyanakkor e veszélyes ragadozó – érdekes módon – akár 3 hónapig is kibírja étkezés nélkül.

A csigák három évig is képesek aludni. Mivel nincsenek füleik, nem hallják meg a zajokat, így az ember közeledését sem.

DisznóA csirkék leghosszabb repülési ideje 13 másodperc. De nemcsak ez a „gyengeségük”, ha fejjel lefelé lógatják őket képtelenek bármit is lenyelni.

A csótány viszont – mivel az agya a teste belsejében található – egy-két hétig még levágott fejjel is képes életben maradni. Az elpusztulását végülis nem ez, hanem a táplálékhiány okozza.

A delfinek egyik szemüket becsukva alszanak.

Állítólag a denevérek mindig balra fordulnak, amikor kirepülnek a barlangból vagy az üregből.

A disznók orgazmusa 30 percig tart.

Az egér spermája nagyobb, mint az elefánté.

Az elefántok napi 23 órát evéssel töltenek. E látszólag békés növényevők azonban több embert ölnek meg, mint a cápák. Míg a cápák körülbelül tíz embert gyilkolnak meg, az elefántok évente átlagos száz embert taposnak halálra.

Az emuk – hasonlóan a kengurukhoz – képtelenek hátrafelé menni vagy haladni.

A flamingók azért rózsaszínűek, mert a garnélarák a fő táplálékuk. Evés közben – hogy kiszűrjék a vízből a táplálékot – fejjel lefelé tartják a fejüket.

Bár ez nem a halak „érdeme”, az ajakrúzsok legtöbbje halpikkelyt tartalmaz.

Megfigyelték, hogy mérgezés esetén a hangyák mindig jobb oldalukra dőlnek el.

Az Ausztráliában élő fekete bulldog hangya az egyik legveszélyesebb mérgező hangyafaj a világon. Mivel egyidejűleg csípi meg, és szúrja áldozatába a fullánkját, olykor az emberi élet kioltására is képesek.

A harkályok – férgeket keresve – másodpercenként akár 20-szor is lecsapnak csőrükkel a fa törzsére, s a kopácsolások száma egy nap a 12 000-et is elérheti. Különleges testi felépítésüknek – erős nyakizmuknak, kemény, rugalmas csőrüknek, a koponyájukat védő nyelvcsontjuknak, koponyájuk felépítésének, valamint a benne lévő minimális mennyiségű agyvíznek – köszönhetően nem károsodik az agyuk, de még csak fejfájásuk sem lesz estére.

A madarak közül egyedül a hattyúknak van péniszük.

KenguruA hódok, ha jó formában vannak, háromnegyed óráig is kibírják levegővétel nélkül a víz alatt.

Az összes jegesmedve „balkezes”, helyesebben „balmancsos”. Az egyedüliek az emlősök közül, melyeknek szőrös a talpuk.

A kaméleon nyelve olyan hosszú, mint a teste. Különleges képessége, hogy egyidejűleg két különböző objektumra (célpontra) képes fókuszálni a szemeit.

A kecskéknek négyszögletes a pupillájuk. Emiatt az emberénél jóval nagyobb, 330 fokos a látószögük.

A kenguruk a farkukkal egyensúlyoznak ugrálás közben. Ezért, ha felemelik a kenguru farkát a földről, az állat nem tud ugrani. Őseik a fákon éltek. Manapság nyolc különböző fán lakó kengurufaj ismert.

A kígyóknak nincs szemhéjuk, pontosabban a szemüket összefüggő átlátszó hártya fedi, ezért a látásuk nem túl jó. Bár fülnyílásuk sincsen, belső fülükkel érzékelik a zajokat. A szaglásuk viszont rendkívül kiváló, villás nyelvükkel tökéletesen összegyűjtik az illatmolekulákat. A fejlődésük során sokszor vedlenek, mivel a csontvégek állandó növekedésben vannak. Ezért testük időnként új szaruréteget képez, mely felváltja az elöregedett hámréteget.

Ha a rézfejű kígyó elveszti a méregfogát, egy tartalékkal helyettesíti azt. (Összesen hét tartalék méregfoga van.) Minél hosszabb a rézfejű kígyó, annál hosszabbak a méregfogai.

A koalák egyikei azon kevés állatoknak, akiknek ujjlenyomata van. Ráadásul az ujjlenyomatuk alig különböztethető meg az emberétől.

A kolibri földünk legkisebb madara a kolibri. A testtömegük kevesebb, mint 2 grammot nyom.

A krokodil mindig újat növeszt az öreg foga helyett. Ugyanakkor nem képes kiölteni a nyelvét.

LajhárOrrlenyomatukkal a kutyák ugyanolyan jól azonosíthatók, mint az emberek az ujjbegyrajzolataik segítségével.

A lajhár olyan lassan mozog, hogy a zöldmoszat háborítatlanul növekedhet a bundáján. Élete négyötödét alvással vagy szunyókálással tölti. Az emlősállatok között a lomhaságban nincs vetélytársa, még ha üldözik, sem tesz meg többet percenként 6 láb (1,83 m) távolságnál.

A házi légy étkezés után visszaöklendezi az ételét, majd ismét megeszi.

A macskák mindegyik fülében 32 izom található. Több mint százféle hangot képesek kiadni, míg a kutyák esetében ez a szám csak tíz körül van. Abban viszont már nem különböznek, hogy – az emberekhez hasonlóan – ők is egyaránt lehetnek „jobb- vagy balkezesek”.

Szomorú tény, hogy évente több mint 10 000 madár pusztul el ablaknak csapódva.

A medvék (a felnőttek) olyan gyorsan futnak, mint a lovak. Egy ereje teljében lévő medve rövidtávon képes a 30 mérföld/óra (48 km/h) sebességgel is haladni.

A medvefajok között a maláj medvének van a leghosszabb nyelve, mely a kifejlett példányoknál a 20-25 cm-t is elérheti.

OroszlánokAz oroszlánok több mint ötvenszer képesek párzani naponta.

Földünk (méretéhez viszonyítva) legerősebb állata az orrszarvúbogár. Saját testsúlyának a 850-szeresét képes felemelni.

A patkányok hosszabb ideig megvannak víz nélkül, mint a tevék.

A pillangók íz érzékelői lábaikon találhatók. Ha meg akarnak kóstolni valamit, egyszerűen rászállnak.

Egyes pingvinfajok egyedei 6 láb (180 cm) magasra is képesek felugrani a levegőben.

A pókoknak nyolc lábuk és 48 „térdük” van. A matematikusok kiszámították, hogy sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy halálunkat egy pezsgősüveg kirepülő dugója, mint a mérgespókok csípése okozza.

A tarantellapókok két évig is képesek meglenni élelem nélkül. Nem így az ausztráliai ugrópók, melynek „étlapján” – többek között – kisebb békákkal és hüllőkel is találkozhatunk.

A prérifarkas (kojot) tudományos neve (Canis Latrans) „ugató kutyát” jelent.

Bár nem minden rénszarvasra jellemző a migráció, egyes észak-amerikai populációik évente több mint 3100 mérföldet (azaz közel 5000 kilométert) vándorolnak, amivel a szárazföldi emlősök között ők a rekorderek. Különleges felépítésű orruk felmelegíti a levegőt, mielőtt az a tüdejükbe érkezik. Nemrég azt is felfedezték, hogy az emlősök közül egyedül a rénszarvasok érzékelik az ultraibolya fényt. Ez nagy segítségükre van a sarkkörön túli hófedte vidékeken.

A sarki csér a nyár végén útra kel, és az Északi-Jeges-tengertől, a partvonalat követve az Antarktiszre repül. Rajta kívül földünk egyetlen vándormadara sem képes ezt a 20 000 km-es utat megtenni. A déli-sarki nyár végén azután a sarki csérek ismételten felkerekednek, és visszafelé is megteszik ezt az utat.

Az imádkozó sáska az egyetlen rovar, mely 360 fokos szögben képes elforgatni a fejét.

A strucc nemcsak a legnagyobb madár, de a leggyorsabb is a kétlábú állatok között. Futósebessége eléri az óránkénti 70 kilométert. Rúgásával képes egy oroszlánt is megölni. Napokig kibírja víz nélkül. Különös jellemzői óriási szemei, melyek nagyobbak az agyánál.

A sündisznó szíve percenként 300-at ver.

A szalamandrák a bőrükön keresztül lélegeznek.

A szamarak szemei úgy helyezkednek el a fejükön, hogy állandóan lássák mind a négy lábukat. Érdekes viszont, hogy míg a szamarak elsüllyednek a folyós homokban, az öszvérek nem.

TeknősbékaA szöcskéknek fehér színű a vérük. A nagy amerikai szöcskéknek az elülső lábain találhatók a füleik.

A tarajos sülök lebegnek a vízben.

A tasmán ördög állkapcsa háromszor olyan erős, mint a pitbull terrieré. Úgyhogy nem érdemes kikezdenünk vele.

A tehenek több tejet adnak, ha zenét hallgatnak.

Egyes teknősbékafajok az ülepükön keresztül vesznek levegőt.

A földünkön élő termeszek testtömegének összege tízszerese az emberekének.

A tevéknek három szemhéjuk van, hogy védelmet nyújtson nekik a porviharok idején.

A tigriseknek nemcsak a bundájuk, hanem a bőrük is csíkos.

A tintahalaknak tíz csápjuk van.

Zsiráf

A vakondok 300 láb (kb. 90 méter) hosszú alagutat képes fúrni egyetlen éjszaka alatt.

A víziló olyan tágasra tudja nyitni a száját, hogy egy 120 cm magas gyermek elférne benne. A víz alatt pedig akár 30 percig is kibírja levegővétel nélkül.

A tatuk, az oposszumok és a lajhárok életük 80%-át alvással töltik.

A zebrák fehér színűek fekete csíkokkal.

A zsiráf a föld legmagasabb állata. A nyelve olyan hosszú, hogy még a füle belsejét is képes vele kinyalni. Kevesebb, mint 2 órát alszik naponta. Nem sok vizet iszik, és hosszabb ideig megvan víz nélkül, mint a teve. Ennek az lehet az oka, hogy amikor vizet iszik, szét kell terpesztenie a lábait, mert a nyaka rövidebb a mellső lábainál. Ez a helyzet rendkívül veszélyes a számára, mert elveszíti a stabilitását, nem látja a leselkedő ragadozókat, és nem tud eléggé felgyorsulni, ha menekülnie kell a támadók elől.

A zsiráfok szíve 2 láb (60 cm) hosszú, és 20 font (több mint 9 kg) tömegű. Ez a hatalmas és erős szív 75 litert vért pumpál át percenként. Magasságuk és szívük mérete miatt az állatvilágban a zsiráfoknak a legmagasabb a vérnyomásuk.

Minden zsiráf folteloszlása egyedi, olyannyira, hogy a kutatók a foltmintáik alapján tudják azonosítani egyedeiket.

Forrás: internet