Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Elromlott, elszakadt, törött, nem működik, tehát hibás a termék? Itt a legfontosabb tudnivalók!

Milyen védelem „jár” a megvásárolt termékkel együtt? Mi történik, ha elromlott, elszakadt, törött, nem működik, tehát hibás a termék? Mindennapi kérdések, melyre az egyik választ a szavatosság adja meg. Melyek a szavatosság legfontosabb tudnivalói? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a szavatosság?

Szavatosságból többféle is létezik, de a termékek tekintetében a legfontosabb az úgynevezett kellékszavatosság. Az egyszerűség kedvéért a cikkben ezután csak szavatosságként említem majd – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ha az eladott termék hibás, akkor a vevő szavatossággal élhet. A vevőt ilyenkor többféle jog is megilleti, vagyis választhat, hogy számára mi a kedvezőbb. A választásra két lépcsőben kerülhet sor. Vagyis elsőként az első lépcső lehetőségei állnak rendelkezésre, és azután a második lépcsős lehetőségek, ha teljesülnek azok feltételei.

Az első lépcső lehetőségei:

  • a kijavítás és
  • a csere.

A második lépcső lehetőségei:

  • az árleszállítás,
  • a vevő általi javítás vagy javíttatás és
  • az elállás.

A második lépcsős szavatossági jogok három feltételtől függően érvényesíthetők:

  • a kijavítást vagy a kicserélést az eladó megfelelő határidőn belül nem vállalta, vagy
  • a kijavítást, illetve kicserélést az eladó megfelelő határidőben vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem tudja megtenni, vagy
  • a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A vevőt megillető jogosultságok részletesen

  • Kijavítás vagy csere

Vevőként választhatunk, hogy a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérjük-e. Nyilván akkor, ha ez egyébként lehetséges. Mert például egy egyedileg elkészített ruha, ékszer vagy akár bútor esetén a legnagyobb jóindulattal sem fogják tudni kicserélni nekünk, hiszen nincs belőle másik ugyanolyan. Ilyen esetben vagy marad a kijavítás, ha lehet javítani, vagy a második lépcsős lehetőségek állnak majd rendelkezésre a hiba orvoslására.

  • Árleszállítás

Ez az úgynevezett második lépcsőhöz tartozik, vagyis főszabály szerint akkor van rá mód, ha az első lépcsős kijavítás vagy csere nem jelentene megoldást. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a javítás mellett még árleszállítást is kapjon a vevő.

  • A termék vevő általi javítása vagy javíttatása

Az sem kizárt, hogy a vevő a termék javítását saját maga intézze. Ebben az esetben a költségeket az eladónak kell megfizetnie.

  • Elállás a szerződéstől

Amikor vásárolunk valamit, akkor minden esetben egy szerződést kötünk, még ha nem is írjuk azt alá. Tehát, mivel a vásárlással létrejön egy szerződés, így az meg is szüntethető, ha ennek a feltételei fennállnak.

Az elállás azt jelenti, hogy a vásárlást megelőző állapotot kell visszaállítani. Vagyis a vevő visszakapja a vételárat, a hibás terméket pedig visszaadja. Az elállás akkor biztosan nem választható, ha a hiba egyébként jelentéktelen. Például a kabátról hiányzik egy gomb.

Bírósági döntés alapján ha a gépjármű rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik és az eladó a hibát többszöri próbálkozásra sem tudja kijavítani, megalapozott a szerződéstől való elállás, hiszen a vevő nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni azt.

+1 megoldás, ha hibás a termék

Nem csak a törvényben előírt, fenti lehetőségek állnak rendelkezésre, ha utólag kiderül, hogy hibás az áru. A vevő és az eladó más módon is rendezhetik a problémát. Ehhez azonban a közös megállapodásuk szükséges. Ezt egyikük sem kényszerítheti rá a másikra.

Ilyen megoldás lehet, ami egyébként elég gyakori, hogy a vevő levásárolhatja a hibás termék árát. Ilyenkor a hibás termék visszakerül az eladóhoz, a vevő azonban nem pénzt kap vissza, hanem helyette valami mást vihet haza boldogan. Természetesen ugyanolyan értékben, mint amit először kifizetett.

Meddig élhetünk szavatossági igénnyel?

Egy termékről különböző időpontokban derülhet ki, hogy hibás. Lehet, hogy már azonnal a vásárlás után, ahogy kibontjuk a csomagolásból. Az is lehet, hogy csak jóval később. Például, a vasaló csak 1 hónap után kezd el füstölni, vagy a cipő talpa 3 hónap után kezd „önálló életet élni”, ezért beázik.

Ennek ellenére sem az idők végezetéig áll fenn az eladó szavatossági kötelezettsége.

A szavatosság (ne felejtsd, mindvégig a kellékszavatosságról volt és van szó) elévülési ideje rendszerint 1 év. Fogyasztói szerződések esetében azonban 1 év helyett 2 év a határidő.

Ingatlanoknál a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.

Mi minősül fogyasztói szerződésnek?

Fogyasztói szerződés minden olyan szerződés, amit egy vállalkozás, vagyis az eladó egy fogyasztóval köt. Fogyasztó mindig csak személy lehet, jogilag úgy mondjuk, hogy természetes személy lehet. Cég, vállalkozás nem minősül fogyasztónak, így nem illeti meg a többlet védelem. További feltétel, hogy csak akkor minősül fogyasztónak egy személy, ha a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést. Vagyis, ha valaki üzleti tevékenységként takarít, és ehhez porszívót vásárol, akkor ő nem fogyasztói szerződést köt a porszívó megvételekor.

Szavatosság esetén a vevőnek is van kötelezettsége

A vevő a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát közölni. Vagyis nem arról van szó, hogy majd fél év múlva ismét arra járunk, és beugrunk, hogy probléma van a termékkel.

A törvény azonban ezt is kimondja,:

„Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.” (Látod, itt ismét fontos tudni, hogy ki minősül fogyasztónak.)

A szavatosság nem ugyanaz, mint a garancia

A szavatosság mellett létezik még egy másik lehetőség a hibás termékkel kapcsolatos problémák kezelésére. Ez a jótállás, vagy ahogyan soka ismerik és emlegetik, a garancia.

A szavatosság és a jótállás nem ugyanaz, bár sokban hasonlítanak.

Jótállás kétféle módon keletkezhet:

  • szerződés alapján, amikor a jótállásra kötelezett önként vállalja a garanciát,
  • jogszabály által, amikor jogszabály írja elő a kötelező garanciát. Ez 2021. január 1-től változik

/uzletem.hu/