A magyar lakosság megtakarítási állománya brutális csökkenést mutat. Hitelt szinte csak megélhetésre veszünk fel.
Egyedül csak a leggazdagabbak megtakarítása növekszik a magas infláció idején – szép lassan feléljük a jövőt – írja az új Index, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáit elemezve.
A bankokra bízott betétösszeg mindössze 20 milliárd forinttal nőtt tavaly márciushoz képest, ám ha az idei első negyedév utolsó hónapjában a bankokban lekötött 386 milliárd forintot ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly szeptemberben – akkor még bőven 8 százalék alatti kamaton – még 515 milliárdot kötöttek le a háztartások, látható, hogy beesett az állomány.
A látra szóló lakossági betétek állománya a tavaly februári választás előtti osztogatás aka. szja-visszatérítés óta esik. egy év alatt a lakossági számlák értékének 15%-a, azaz 1386 milliárd forint tűnt el a számlákról.
Az MNB adatai szerint 2019 első negyedévét követően tavaly fordult elő először, hogy csökkent a lakosságnál lévő készpénzállomány. A trend év elején is folytatódott: a tavaly decemberi 8411 milliárd forinthoz képest március végére már csak 8142 milliárd forint maradt a rendszerben.
Mivel a készpénzállomány 75 százalékát rendszerint a lakossághoz köti az MNB, az állomány 269 milliárdos negyedéves csökkenésével számolva arra a következtetésre juthatunk, hogy akár 200 milliárd forintot meghaladó lehet az az összeg, ami elillant a megtakarításokból: ekkora esésre eddig nem volt példa, Orbánék tehát büszkék lehetnek magukra.
A tipikusan NER-okosságnak, másképpen szólva sima offshore biznisznek tekinthető, befektetési alapok által kezelt vagyon „szerencsére” hatalmas ütemben nőtt a válság ellenére is.
A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége szerint az alapokban kezelt vagyon egy év alatt harmadával, 7534 milliárd forintról idén március végéig 10 057 milliárd forintra nőtt.
A biztosítások terén sem derűs a helyzet. Az életbiztosítások díjbevétele mindössze 1 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami – azon túl, hogy a 14,5 százalékos inflációt figyelembe véve jelentős hátraarc – a jegybanki statisztikák szerint az elmúlt 5 év leggyengébb adata. Ennél is szomorúbb, hogy közel 35 ezer életbiztosítási kötvény tűnt el egyetlen év alatt.
2023 márciusában 41,6 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a családok, ami alig harmada a 2022-ben folyósított összegnek. Az év első három hónapjában folyósított 115,5 milliárd forintnál a magyar bankszektor történetében 9 olyan hónapot találunk, amikor egyetlen hónapban több lakáshitelt vettek fel az emberek, mint most egy negyedév alatt. Az év első három hónapjában alig több mint 12 ezer lakáshitel-szerződés köttetett.
A személyi kölcsönök esetében a folyósított hitelállomány éves összevetésben 8. hónapja mutat visszaesést; ilyen hosszú negatív sorra „békeidőben” 2011 óta nem volt példa. Az egy szerződésre jutó átlagos összeg messze alatta marad a tavaly 2,3-2,5 millió forintnak – márciusban átlagosan 2,13 millió forintot igényeltek az ügyfelek. Ez arra is figyelmeztethet, hogy a jelenlegi kamatok mellett hitelfelvételre kényszerülők nem komolyabb beruházásra, hanem a mindennapok finanszírozására vettek fel személyi kölcsönt. 2013 óta először esett meg az is, hogy a folyószámla hitelkeretek kihasználtsága öt hónapon keresztül folyamatosan nőtt.
A különböző felmérések szerint az emberek 40 százalékának semmiféle megtakarítása nincs, azaz felélni sem tudja a tartalékait. A vagyon eloszlása rendkívüli koncentrációt mutat. Magyarországon a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a háztartások 10 százalékának tulajdonában van. Ez az igen vagyonos 400 ezer háztartás a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát tulajdonolja – ez pedig a dél-amerikai banánköztársaságokra jellemző arány, nem egy Európai Uniós államra.
