Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Elindultak a felmondások az egészségügyben: megjöttek az első beszámolók


Több intézményben rögtön megkezdődtek a felmondások, miután május 31-ével megszűnt a felmondási tilalom az egészségügyben, de egyelőre nincs felmérés arról, hogy pontosan hányan állnak majd tovább. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint becsülhetően nem egyszerre, hanem év végéig folyamatosan fog csökkenni a létszám, és több ezren távozhatnak. Gondot jelenthet, hogy főként a képzett és nagyon tapasztalt szakdolgozók fordítanának hátat az ágazatnak – írja a napi.hu.

Címlapkép forrása: MTI/Rosta Tibor

Már egy ideje záporoznak a megkeresések a FESZ jogsegély szolgálatához annak kapcsán, hogy mikor, milyen feltételekkel, és hogyan lehet beadni a felmondást a moratórium lejárta után. Több helyről is biztosan tudunk olyan dolgozókról, akik rögtön a távozás mellett döntöttek június 1-jétől kezdődően. Számszerű felmérést azonban csak a következő napokban fogunk készíteni a pontos arányokról – magyarázta lapunknak Soós Adrianna.

Az egy hónapos felmondási idő miatt csak a nyár közepére lesz kézzelfogható, hogy mekkora a kezdeti lendület. Becslései szerint év végéig folyamatosan, több szakaszban csökkenhet majd a létszám, és több ezren távozhatnak az ágazatból – persze amennyiben a jelenlegi feltételek nem változnak.

Mivel nagyon sok a bennragadt szabadságnap a dolgozók körében – a munkapiacon példátlan módon sokaknak 2023/2024-re halasztották el a szabadságolását – amennyiben a munkáltatók nem lesznek hajlandóak pénzben megváltani a szabadságokat, akkor már a nyár folyamán megindulhat a felmondási hullám. Mindamellett egészen május végéig nagy volt a bizonytalanság annak kapcsán, hogy valóban megszűnik-e a felmondási tilalom, s esetleg nem módosítanak az irányon az ukrajnai háború és a menekültválság okán.

Nagyon komoly a foglalkoztatási és bérfeszültség

A FESZ 700 fő megkérdezésével készült felmérése alapján minden negyedik szakápoló fontolgatja a felmondást az állami ellátásban. Leginkább a képzett, legalább 20 éve szakmában lévő kollégák körében tervezik sokan a munkahelyváltást. Ugyan béremelés az idén is volt, eközben viszont a juttatásokat és a pótlékokat jellemzően lecsökkentették. Mindez csak tovább szítja azt az elégedetlenséget, amelyet az elmúlt két évben tapasztalt nagy mértékű túlterhelés váltott ki. Komoly feszültségpontok vannak az orvosi és szakdolgozói bérek között is: főleg a felsőfokú végzettségű szakdolgozók – például diplomás ápolók, mentőtisztek, laboratóriumi és  diagnosztikai területen dolgozók – sérelmezik, hogy a tavalyi bérrendezés következtében a havi fizetésük mindössze az egyharmada-egynegyede annak, amennyit egy képzett, gyakorlattal rendelkező orvos megkeres. Eközben ők majdnem ugyanannyit tanultak, mint egy orvos és például egy mentőtiszt, vagy egy szülésznő érdemben orvosi feladatokat is lát el.

Komoly feszültség áll fenn az egyes szakmák között is: például az intenzív terápiás részlegeken, vagy sürgősségi osztályokon dolgozók bérét és egyéb juttatásait nézve semmiféle különbség nincs a többi szakterülethez képest, miközben a felelősségük jóval nagyobb.

Az állandó létszámhiány pedig bizonyos területeken elképesztően sok túlmunkát okoz: számos részlegen 60 órát dolgoznak hetente, nem csoda, hogy a dolgozók jó része ezt a terhelést tartósan még jelentős pluszpénzért sem hajlandó már elvállalni. Másutt – például az alapellátásban és a  járóbeteg-szakellátásban –  továbbra is a nyomott alapbérek okoznak feszültséget, mivel ott nincs túlmunka, így nincs plusz lehetőség a jövedelemszerzésre – figyelmeztetett az érdekképviseleti vezető.

A felmérésben feltűnő, hogy nagyon nagy arányban szerepel a szakmaelhagyás a válaszokban, amelyet egyfelől a nagyfokú kiégés okozhatott, másfelől a kistelepülésen dolgozók nem igen találnak alternatívát az ágazatban. A karriertervek között csak ezt követi a magánegészségügybe való távozás, illetve a külföldi munkavállalás.

A magánellátás fogadóképes, ott szintén munkaerőhiány van, és magasabb béreket, jobb munkafeltételeket képes ajánlani. Emellett a magángondozás/ápolás területén is igen sok embert toboroznak. Rossz hír a betegeknek, hogy a szakdolgozók munkaerőpiaci értéke magas, nem csak az ágazatban, hanem máshol is. Aki diplomával rendelkezik, vagy középfokú végzettsége van és emellett több szakvizsgát letett, annak nem jelent nagy problémát pályát váltani – hiszen tapasztalt, csoportmunkában járatos, sok emberrel kapcsolatban lévő dolgozókról van szó.

Arról, hogy mekkora a munkaerőhiány csak a járvány előtti időszakból vannak pontos adatai a FESZ-nek: akkor a betöltetlen álláshelyek száma mintegy 25 százalékos volt szakdolgozói körben. Jelenleg csak becslésük van arról mekkora lehet a hiány: Soós szerint 40 százalékos létszámbővülésre lenne szükség ahhoz, hogy kiegyensúlyozott módon, rendszeres túlórák nélkül  folyjon a munka.

Ehhez képest a KSH szerint 2021-ben összességében 28 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egészségügyben és a szociális ágazatban együttvéve. A munkaügyi hivataloktól kapott adatok alapján pedig több ezer egészségügyi dolgozó keres jelenleg is új szakmát – magasabb arányban, mint tavaly.

Ha azonban beindulna egy újabb elvándorlási hullám az súlyos hatással lehet a betegellátásra is. Friss adatok szerint az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a halálozási arány az elhalasztott, vagy elmaradó műtétek miatt. Márpedig ezek száma elsősorban a szakápolói asszisztencia hiánya miatt növekszik: nincs elég műtős, vagy műtőssegéd, az intenzív osztályokon nincs elegendő ember, aki fogadja a műtőből kikerült betegeket és a munkaerőhiány miatt nem készülnek el időben a diagnózisok sem – értékelt az elnök.

Nem csak a bérezés, hanem a munkaszervezés is problémaforrás

A szakszervezet már a választások előtt elküldte 17 pontban részletezett elvárásait a kormányfőnek az új kabinettel szemben. Mint fogalmaznak: “A munka nehézségei, a nem megfelelő munkafeltételek, a gyakran átgondolatlan munkaszervezés, és a többséget érintően a mindehhez mérten ma is alacsony bérek, nem méltóak az ágazatban elvárt magas tudáshoz, a kedvezőtlen beosztáshoz, lelki és fizikai terheléshez, a biológiai és kémiai ártalmakkal terhelt munkavégzéshez.”

Soós szerint az elvándorlás megállításához elsődlegesen még 2022-ben végrehajtandó béremelésre lenne szükség, oly módon, hogy egy középfokú végzettségű, képzett, tapasztalt szakdolgozó alapbére érje el a hasonló években mért szakmai gyakorlattal rendelkező orvos alapbérének az 50 százalékát, a diplomás szakdolgozó és főiskolai diploma esetén a 75 százalékát, egyetemi diploma esetén a 85 százalékát. Ez igen jelentős beruházást igényelne. Továbbá bizonyos szakterületeken – egyebek közt a sürgősségi ellátásban, az intenzív terápiákon, és pszichiátrián jóval nagyobb arányú pótlékokat kellene bevezetni.

Legalább figyelembe kellene venni, hogy ki milyen jellegű intézményben, mekkora a munkaintenzitással, milyen mennyiségben, hány beteget ellátva dolgozik, és a teljesítmények értékelésére is lehetőséget kellene adni, mert ilyen jelenleg semmilyen formában nem létezik szakdolgozói szinten. A munkáltatók gyakran azt a pótlékot sem fizetik ki, ami a dolgozónak jogszabály szerint járna, miközben például a műszakok átadás/átvételét még mindig a 12 órás normál munkarend van ingyen végzik el a dolgozók. Rengeteg hasonló aprónak tűnő tényezőn kellene változtatni ahhoz, hogy az emberek ne akarjanak felmondani. Egyelőre azt várjuk, hogy az új ágazati irányítás milyen lépéseket tesz majd, amely esetleg a foglalkoztatást stabilizálja – összegzett a szakszervezeti vezető.

/www.napi.hu/