Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője hozzátette, hogy nem jellemző a befektetési célú nyaralóvásárlás, mivel az eurózóna adatai az elmúlt időszakban megduplázódtak, habár még így is alacsonyabbak a magyar kamatszinteknél. Ám még ezzel együtt is olcsóbban lehet ingatlant venni idehaza, az áremelkedések ellenére is.
A Magyar Nemzet megjegyzi, a magyarok körében azok a horvát és osztrák ingatlanok a keresettebbek, amik a lehető legközelebb esnek a magyar határhoz. A rendszeres ingázás ugyanis fontos költségtényező, ahogy az is, hogy nem forintban kell fizetni a külföldi ingatlanokért. A szakértő rámutatott, hogy bár 2022-ben nyolc százalékkal drágultak a hazai ingatlanok az éves összevetésben, ennél is nagyobb elmozdulásokat mutatott a forint árfolyama. Ezzel szemben az ingatlanvásárlók vevőkörénél kiemelt szempont a stabilitás és a kiszámíthatóság.
Aki külföldön vásárol, annak a helyi adózással is kalkulálnia kell: idehaza egy 100-150 négyzetméteres ingatlanra nagyjából tízezer forint helyi építményadó jut, de Ausztriában vagy Spanyolországban ez 250 ezer forinttól indul.
A befektetési céllal vásárolt horvát, spanyol és erdélyi nyaralók takarítása és fenntartása is a tulajdonosra hárul, ami szintén a befektetési összeg megtérülését rontja.
A kedvező illetmények vonzzák a külföldieket
Ezen felül az ingatlan értéke miatt a vásárló maga akar meggyőződni annak állapotáról, azaz akkor is a helyszínre kell utaznia, ha kiadás céljából veszi azt meg.
Balogh László szerint mindemellett kétirányúak a vásárlások: a koronavírus-járvány előtt minden huszadik vásárló külföldi volt vidéken, míg Budapesten minden kilencedik. Jelenleg nagyjából 5-10 ezren vesznek ingatlan külföldről, sokan a megfizethetőség és az ár-érték arányok miatt.
Ennek a fordítottja azonban már nem igaz, a magyarok közül jóval kevesebben fektetnek be külföldi ingatlanba, még az ezret sem éri a számuk évente.