Közel tíz évvel ezelőtt, 2013-ban csökkentették le bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén a büntethetőségi korhatárt 12 évre, az azóta eltelt időben 131 esetben ítéltek el 12-14 év közötti gyerekeket Magyarországon. A Népszava által megszerzett adatok szerint ellenük elsöprő többségben rablás miatt emeltek vádat.
Képünk illusztráció Fotó: hvg.hu
A legfiatalabb korosztályban is büntethető bűncselekmény például az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás, a kifosztás vagy a terrorcselekmény. Viszont ezek esetében is csak akkor büntethető a 12-14 éves korú gyerek, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A belátási képesség megállapítására a törvény nem tartalmaz rendelkezést, ezt minden elkövető esetében egyedileg vizsgálja a bíróság. Ha a gyereket büntethetőnek találják, akkor épp olyan büntetőtárgyalás vár rá, mint a fiatalkorúakra, vagy a felnőttekre – olvasható.
Az Országos Bírói Hivatal adatai alapján a 131 esetből
- 123 alkalommal rablás és kifosztás bűncselekménye miatt született elmarasztaló ítélet.
- 6 alkalommal hivatalos és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt hoztak ítéletet (a hat alkalomból öt is 2021-ben történt).
- emberölésért csak 2022-ben ítéltek el 12-14 éves fiatalokat, összesen 2 alkalommal.
- Ami a büntetéseket illeti, a legtöbbször (88 alkalommal) javítóintézeti nevelésre kötelezték a gyerekeket.
A Népszavának nyilatkozó szakértő szerint ezek a számok önmagukban – és az összes jogerősen befejezett büntetőeljárás számához viszonyítva is – nagyon alacsonyak, olyannyira, hogy az évenkénti változások alapján biztonsággal statisztikai következtetéseket sem lehet levonni belőlük. Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatás program kutatója szerint mindez azt mutatja, hogy szükségtelen volt törvényt módosítani és ennyire lecsökkenteni a korhatárt, arról nem is beszélve, hogy az intézkedést a nemzetközi, valamint hazai, a gyermekek jogaival foglalkozó civil szervezetek sem támogatják. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is már a kezdetektől kifogásolta az új szabályozást, és már két Magyarországnak szóló dokumentumban is felszólította a döntéshozókat a büntethetőség alsó korhatárának felemelésére.
