Április óta havi 30 ezer forinttal nőtt a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelmi szint. A magyar háztartások 62 százaléka csak kisebb-nagyobb nehézséggel képes fedezni a hétköznapok költségeit – írja a Hrportal.hu.
Fotó: hirkozpont.hu
Bár egyre kevesebbet költünk a boltokban, és az infláció sem csillapodik, az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. júniusi közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom nem lett pesszimistább az anyagi lehetőségeit illetően a legutóbbi, tavaszi hasonló felmérés óta. Ugyanakkor a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott bevétel átlagosan havi nettó 220 ezer forintról havi nettó 250 ezer forintra nőtt az elmúlt három hónapban. Emellett 4 százalékponttal nőtt azok tábora, akik nem tudják megteremteni az átlagos életvitelhez szükséges anyagi feltételeket.
Az Egyensúly Intézet legutóbbi, áprilisi kutatásához képest nincs jelentős elmozdulás a szegénységet mérő kérdések egyes dimenzióiban, de a tavaly téli eredményekkel összevetésben jóval optimistábbak a magyarok: több háztartás számol bevételnövekedéssel, és kevesebbeknek okoz gondot a fűtésszámlák kiegyenlítése, a változatos étrend biztosítása, valamint egy nagyobb összegű váratlan kiadás fedezése, mint 2022 végén. Az összkép ugyanakkor továbbra sem biztató: tízből négy magyar nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott minimális jövedelemmel, és a lakosság több mint negyede nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadással.
A megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy minden második napon húst vagy halat egyen, viszont nagyjából minden harmadik ember (35 százalék) számolt be ennek az ellenkezőjéről. Minél idősebb valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy legalább minden második napon húst vagy halat tehet az asztalra. Településtípus szerinti bontásban a községi lakosok a legpesszimistábbak: az országos átlagnál 5 százalékponttal gondolták kevesebben, hogy lehetőségük lesz húsban gazdag táplálkozásra a következő negyedévben.
Az Egyensúly Intézet 2023. júniusi kutatása alapján a megkérdezettek közel kétharmadának, 64 százaléknak lesz elegendő pénze a következő negyedévben, hogy kifizesse a fűtésszámláját. A magyarok 27 százalékának viszont problémát okozhat a fűtésszámla kiegyenlítése, miközben további 6 százalék számol azzal, hogy egyáltalán nem lesz annyi pénze, hogy az otthonát – ha szükséges – melegen tartsa. Minél idősebb valaki, annál jobban tart attól, hogy a következő három hónapban nem lesz képes megfelelő hőmérsékleten tartani a lakóhelyét.
Ehhez képest a megkérdezettek 41 százaléka keres kevesebbet havi nettó 250 ezer forintnál, vagyis tízből négy magyar – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem rendelkezik a szűkös megélhetéshez minimálisan szükségesnek tartott jövedelemmel. A megkérdezettek 16 százaléka visz haza havi nettó 250 ezer és 350 ezer forint közötti összeget, így összességében elmondható, hogy a magyar társadalom 57 százaléka nem tudja megteremteni az átlagosnak tekintett életszínvonalhoz szükséges anyagi feltételeket. Az átlagos és a gondtalan életvitelhez szükséges jövedelmi sávba (350–500 ezer forint) jelenleg a magyarok 10 százaléka tartozik, és a társadalom mindössze 4 százaléka mondhatja el magáról, hogy a gondtalan élethez szükséges összeghatár felett keres. A magasabb iskolai végzettség továbbra is magasabb jövedelmi elvárásokkal párosul, miközben minél idősebb valaki, annál alacsonyabbak az anyagi igényei.
2023 júniusában a háztartások 7 százaléka nagy, 17 százaléka pedig csak közepes nehézségek árán tudta fedezni a szokásos kiadásokat. A megkérdezettek 39 százaléka arról számolt be, hogy a háztartás finanszírozását kisebb erőfeszítések árán tudja csak megoldani. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások 62 százaléka csak kisebb-nagyobb nehézséggel képes fedezni a hétköznapok költségeit.
