A hulladékelhelyezés ugyanis egész Ukrajnában problémát jelent. Az Ukrajniszka pravda portál becslései szerint az Ukrajnában termelődő hulladék 90-95 százaléka vegyes telepeken végzi. Ráadásul még a háborút megelőzően is csupán a háztartások 78 százaléka részesült szemétszállítási szolgáltatásban. Pikánsá teszi a helyzetet, hogy míg a teljes ukrajnai hulladék mennyiség nagyjából hat százalékát hasznosítják újra, sok ukrán újrahasznosítással foglalkozó cég az EU-ból, köztük Magyarországról importál hulladékot: 2021-ben összesen 12,9 milliárd forint értékben.A Borzsában és a Tiszába található műanyag hulladék nagyrésze kárpátaljai hegyvidéki falvakból jön. A szemétszállító cégeknek ugyanis túl költséges a magasan fekvő és kis létszámú településekről elszállítani a szemetet. Ezeken a településeken régóta az a szokás, hogy a folyópartra dobják a háztartási hulladékot, hogy majd azt a kiöntő folyó elsodorja. “Ezt megszokták az őseiktől, csak azóta változtak a szemét összetevői. Akkor még, 50 évvel ezelőtt hol volt ennyi műanyag?” – magyarázza.

A műanyag szemét egy része hosszú hónapokat tölthet el a folyóban, a napból származó UV fény miatt pedig egyre kisebb darabokra esik, és mikroműanyaggá válik. Ezek a szervezetben felhalmozódva gyulladásokat és allergiás reakciókat okozhatnak.

A hulladékhelyzet rendezésének és a szelekítv gyűjtés egyik feltétele Kárpátalján, hogy feldolgozók létesüljenek.

A beregszászi hulladéklerakó szakállas, 70 éves, szinte a város sarkában van. Semmiféle normatívának nem felel meg… Szinte naponta vannak gyulladások. Meggyullad a szemét bomlása során keletkező biogáz

– mondja a G7-nek Babják Zoltán beregszászi polgármester.

A környezetvédő elmondása szerint a telepre kerülő hulladék 60-70 százaléka újrahasznosítható lenne, ezért kifejezetten megérné külön gyűjteni. Az itt tárolt hulladék veszélyes fémeket, higanyt, és mikroműanyagot tartalmaz, amiknek az égéskor dioxinok szabadulnak fel, melyek rákkeltő hatásúak.

További részleteket a G7.hu cikkében olvashatnak.