Bár a viszonyok eltérőek, érdemes ezt összevetni azzal, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyermekeinek száma kevésbé csökkent. Ezekben az országokban fejlődik a magyar nyelvű középfokú oktatás is, pedig korábban sokszor az jelentett kihívást e közösségek számára, hogy kevesen választják az alap után a középfokú képzésben is az anyanyelvet.

A magyarországi középiskolások száma a 2010/2011-es tanévben még 87 százaléka volt az általános iskolásokénak, ez 2019/2020-ra 69 százalékra csökkent. Eközben a határon túli magyar iskoláknál ez 38-ról 32 százalékra módosult, azaz arányaiban lassabban csökkent.

A középfokú oktatásban is Romániában csökkent legkevésbé a magyar diákok száma: 12 százalékkal lettek kevesebben tíz év alatt. Szerbiában és Magyarországon negyedével csökkent a számuk, Szlovákiában 28 százalékkal, Ukrajnában pedig 30 százalékkal – az utóbbi esetében idő kell, hogy az egyre több általános iskolás elérje a középfokú oktatást^*.

Az oktatásban eltöltött idő mellett természetesen annak színvonala is lényeges, de ezt nem olyan egyszerű összehasonlítani, mert az OECD által végzett PISA felmérésekben szomszédaink nagyobb része nem vett még részt. Így a térségbeli Csehország, Lengyelország és a balti országok adatait szerepeltettük a szomszédos Ausztria, Szlovákia és Szlovénia mellett.

Magyarország a korábban sem túl erős eredményeit jelentősen rontotta, míg a térségbeli országok különösen matematikai képességekben javultak. Az utóbbi évtized alapján a három fő készségben rosszul állunk: a régióban összességében csak Szlovákiában mértek rosszabb eredményt az utolsó, 2018-as adatok szerint.

Ez alapján seregható a magyar oktatás színvonala a régióban, és egyre messzibbnek tűnik nemhogy a fejlett országok, de akár csak Csehország vagy Szlovénia színvonalának megközelítése is.A magyar oktatás minőségi mutatóinak romlása azért is érdekes, mert a szomszédos országokhoz mérten nem csökkent érdemben az elmúlt években az oktatásra fordított állami forrás a gazdasági kibocsátáshoz mérten.

Az általános iskolai és a középfokú oktatásban nem érhető el állampolgárság szerint a diákok száma, de a felsőoktatásban igen. A legtöbb magyar külföldre az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Dániába és Németországba megy egyetemre, de egyre több diák tanul a szomszédos országokban is. A magyar diákok egyre nagyobb része keresett külföldön felsőoktatási lehetőséget, a szomszédos országok közül a legtöbben Ausztriában. A többi szomszédos országban átlagosan 3,5-szeresére emelkedett a magyar állampolgárságú tanulók száma: Szlovákiában a nyolcszorosára, Romániában pedig a 2,2-szeresére nőtt a számuk.

További részleteket a G7-hu cikkében olvashatnak