Guatemala otthona a Föld egyik legrejtélyesebb helyének: templomok, szobrok, barlangrajzok, régi kultúrák megannyi titkot rejtenek. A múltban többen ide menekültek háborúk, betegségek, gazdasági katasztrófák elől. A kívülállók számára tekintélyt parancsolóan őrzi történelmi titkait, hogy azokat egyszer feltárhassák.

Guatemala tulajdonképpen a mezoamerikai kultúra szülőföldje. Az első telepesek Krisztus előtt 18000 évvel jöhettek ide, mint ahogy arról obszidián nyílhegyek is árulkodnak. Ezek a pre-kolumbiai emberek voltak az elsők, akik mezőgazdaságba fogtak. Találtak itt bizonyítékot kukoricatermesztésre, földművelésre is. Guatemala volt egykor a Maja Birodalom központja, így ennek a kultúrának a hagyatékát is ez a föld rejti.

Az egyik rejtély az Olmék Kőfejek. Az olmékok voltak Amerika első építészei délnyugat Mexikóban. Ők voltak az elsők akik hatalmas épületeket építettek; kultúrájuk tartalmaz óriási kőtemplomokat, piramisokat, oltárokat, szobrokat és ők laktak először kiépített városokban. Nem tudjuk pontosan kik voltak ők, de amit tudunk róluk, az egészen izgalmas.

Az Olmék Kőfejekből 17 van, melyeket a guatemalai esőerdőben találtak meg. Mindegyik kőfej ugyanazokat a vonásokat tartalmazza: férfi, telt arcokat, lapos orrokat és kissé széles szemeket. Ezek a vonások egybefüggnek a mai ott élő leszármazottak kinézetével is. Sokat úgy vélik továbbá, hogy a kőfejekhez a köveket a Sierra de Tos Tuxlas hegyeiből hozták el, óriási utat megtéve, nagy munka árán. A fejek fontos olmék vezetőket ábrázolhatnak a korai olmék kultúrából. A fejeket Krisztus előtt 900 körül temették el, ami arra utal, hogy korábban vésték ki őket. A kőfejek pontos keletkezésének meghatározása azonban nem lehetséges.

Van egy kivétel a kőfejek között, amelyre nem illik ez a leírás. 1987-ben Dr. Rafael Padilla Lara (egy orvos, filozófus, ügyvéd és jegyző egyben), egy fotót kapott, melyen egy kőfej szerepelt. A kőfejről azt állították, hogy egy földbirtokos találta meg a saját földjén az 1950-es években. Más információt nem mellékeltek a képhez.

Egy olyan országban, ahol számtalan kőfejet találnak, nem is lenne semmi meglepő ebben, viszont ez a kőfej különbözött a többitől. Míg mindegyik ugyanazokat az antropológiai vonásokat tartalmazta, ez a kőfej más volt. Vékony, hangsúlyos száj, beesett arc, nagy orr és felfelé néző tekintet.

David Childress UFO kutató azt nyilatkozta a Padilla lelettel kapcsolatban, hogy a kőfej bizonyíték arra, hogy az európaiak és a guatemalai őslakók kapcsolatban álltak egymással. A fejet egy kis falu, La Democratia mellett találták meg az ország déli részén. A szobrot az 1970-es években katonák elpusztították és az egyetlen ami maradt belőle az a fotó.  Ez azonban még mindig ad nekünk kellő mennyiségű részletet, így az ügy nincs teljesen elveszve. És itt kezdődnek a furcsa dolgok.

A kutatók, akik megvizsgálták a fotót, kétféle véleményt alkottak. Az egyik csoport azt állította, hogy ez egy modernkori hamisítvány. A másik csoport azt vallotta, hogy ez arra mutat rá, hogy az olmékok és az európaiak valóban kapcsolatban álltak egymással. Vannak, akik szerint a fotó elegendő bizonyíték ehhez. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Van azonban egy másik megközelítés, amely sokáig elkerülte a kutatók figyelmét.

Tegyük most félre az európai embereket.

Ha megnézzük a Padilla kőfej fotóját, van-e valami amire emlékeztet minket a kép? Nem emlékeztet véletlenül valamire, egy szigetcsoportra esetleg, amely 3500 km-re van a Csendes Óceánon? Kellene.

A Padilla kőfej kísértetíesen emlékeztet a Húsvét Szigeteken lévő kőfejekre. Vékony száj, nagy orr, felfelé tekintő arc. Először lehet, hogy villámként csap belénk a felismerés. Meg van annak az oka, hogy miért nem figyelt erre fel eddig senki, de ez az ok többé nem érvényes.

2017 októberéig úgy gondolták, hogy nagyon kicsi az esélye annak, hogy az olmékok kapcsolatban állhattak a húsvét szigeteki kultúrával. Sőt, felvetés teljesen elképzelhetetlen volt. Egy kezdetleges, szigeten élő törzs, amely a saját maga vesztét okozza, egyszerű tutajokon útra kel és 3500 km-r partot ér? Ha ezt bárki megteszi, a halállal játszik és ha még el is éri a szárazföldet, biztos, hogy nincs visszaút.

A Current Biology nevű újság elvégzett egy DNS tesztet, amely azonban mást állított. A vizsgálat azt mondta ki, hogy fennállt a kapcsolat az közép amerikai emberek és a húsvét szigetekiek között még azelőtt, hogy európai megvetette volna a lábát azon a területen. Sőt, a kutatók genetikai hasonlóságot is felfedeztek a Közép Amerikában termő édes burgonya és a Húsvét Szigeteken található édes burgonya között. Mindez eldöntött ténynek látszik…többé kevésbé.

Valószínűnek tűnik, hogy az egykor Közép Amerikában élt emberek kölcsönvettek egymástól kultúrális elemeket úgy mint a rajzolás, eszközkészítés, művészet, majd ezek keveredtek. Mivel ez a keveredés több évszázad alatt történt, így valóban nem egyszerű meghatározni, pontosan melyik kultúra befolyásolhatta az olmékokat.

Mindezek alapján megalapozott lehet az elmélet, miszerint egykor egy olmék kőműves megpróbálta ábrázolni a moai nép egy képviselőjét. A kőműves persze sohasem járhatott a Húsvét Szigeteken, hogy lássa, hogyan dolgoznak az ottani kőfaragók, de legjobb tudása szerint járhatott el, megökörítve távolról jött barátaik látogatását.

Martin J. Clemens nyomán fordította: Seres Gábor/paranormal.hu