Szinte biztos, hogy ott lapul valahol az otthoni gyógyszeres szekrényben, és az is, hogy nagy magabiztossággal vásároljuk újra és újra a patikában. Ráadásul vény nélkül kapható. A világ egyik legelterjedtebb fájdalomcsillapító gyógyszere azonban kockázatos magatartást válthat ki. Egy tanulmány szerint az acetaminofen, más néven paracetamol tartalmú medicina ugyanis fokozhatja a kockázatvállalási hajlamot.

Ismerősen hangzik a Panadol márkanév? A filmtabletta a leírása szerint paracetamol para-aminofenol származék, amely fájdalom és lázcsillapító gyógyszer, ami gyorsan és hatékonyan enyhíti többek között a hátfájdalmakat, idegfájdalmat, fogfájást, reumatikus- és izomfájdalmakat, valamint a menstruációs görccsel járó fájdalmat; de redukálja a megfázással, influenzával és torokfájással együtt járó kellemetlen érzést és csökkenti a fellépő lázat.

Kockázatészlelés és kockázatértékelés

A paracetamol a fenacetin aktív metabolitja, és világszerte az egyik legnépszerűbb fájdalomcsillapító. Csak az Egyesült Államokban több mint hatszáz vény nélküli és receptköteles gyógyszerben találhatjuk meg.

Úgy tűnik, hogy az acetaminofen valahogy csökkenti az emberek negatív érzelmeit akkor, amikor egy kockázatos helyzeteket mérlegelnek. Egyszerűen kevésbé félnek. Tekintettel arra, hogy az amerikai lakosság mintegy 25 százaléka hetente szed acetaminofent, a csökkent kockázatérzékelés a fokozott kockázatvállalás jelentős hatással lehet a társadalomra

– magyarázta Baldwin Way, az Ohiói Állami Egyetem neuropszichológusa a Social Cognitive and Affective Neuroscience című folyóiratban publikált kutatás eredményeit.

A kutatás eredményei tovább bővítik a kapcsolódó, és egyre bővülő szakirodalmi bázist, amely szerint a paracetamol fájdalomcsillapító hatásai kiterjedhetnek különféle pszichológiai folyamatokra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy csökkentheti például az emberek fogékonyságát a fájdalmas érzésekre, tompíthatja az empátiát, de redukálhatja az olyan, kognitív funkciókat is, mint a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ráadásul úgy tűnik, hogy a vegyület hatására megváltozhat az emberek érzelmeken alapuló kockázatészlelése és kockázatértékelése.

Lufikísérlet és pénzszerzés

A kísérletsorozatban több mint ötszáz egyetemi hallgató vett részt. Közülük véletlenszerűen választották ki azokat, akik megkapták azt az 1000 milligramm acetaminofent, ami a felnőttek számára ajánlott legnagyobb egyszeri adag, miközben a kontrollcsoport placebót kapott. A kísérletek során a résztvevőknek egy léggömböt kellett felpumpálniuk a számítógép képernyőjén, és minden egyes pumpálással „képzeletbeli” pénzt kerestek. A kutatók arra utasították őket, hogy gyűjtsenek minél több pénzt, ám kikötötték, hogy ha a lufi kidurran, akkor elveszítik az összeget. A kísérlet célja tehát az volt, hogy a résztvevők egyensúlyt találjanak a nyereség és a kockázat között.

Az eredmények azt mutatták, hogy az acetaminofent kapott diákok szignifikánsan bátrabbak voltak: többet pumpáltak és gyakrabban durrantották ki a luftballont, mint a placebós kontrollcsoport. Abból indultunk ki, hogy aki kockázatkerülő, az pár pumpálás után úgyis megáll, nehogy kidurranjon a lufi és elvesszen a pénz. Akik viszont acetaminofent szedtek, vélhetően kevesebb szorongást vagy negatív érzelmet éltek meg a kísérlet során, ezért bátrabban folytatták a fújást, ahogy nőtt a luftballon

– mutatott rá Baldwin Way a feltételezett és tapasztalt hatásokra.

A léggömbszimuláció mellett a résztvevők kérdőíveket is kitöltöttek, mégpedig két kísérletben. Ezekben különböző, feltételezett helyzetek kockázati szintjét kellett értékelniük. Például egynapi fizetésben fogadni egy sporteseményre, bungee jumpingolni egy magas hídról, vagy biztonsági öv nélküli autót vezetni. A paracetamol szedése – az egyik kérdőív alapján – a kontrollcsoporthoz képest csökkentette a kockázatok érzékelését, ám a másik kérdőívben ez a hatás nem jelent meg.

Szedni vagy nem szedni?

Bár az ilyen, és ehhez hasonló laboratóriumi kísérletek nem tükrözik tökéletesen a való élet valós helyzeteit, az eredmények összegzése alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy szignifikáns kapcsolat lehet a vegyület szedése és a megnövekedett kockázatvállalás között. A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy a fokozott kockázatvállalás más pszichológiai folyamatokon keresztül, például csökkent szorongás révén is értelmezhető.

Elképzelhető, hogy a léggömb méretének növekedésével a placebót szedők egyre nagyobb szorongást éreznek egy esetleges kipukkanás miatt, ezért inkább megállnak. Az acetaminofen enyhítheti ezt a szorongást, ami nagyobb kockázatvállaláshoz vezethet. A jelenség mögött álló pszichológiai alternatív magyarázatok, valamint a biológiai mechanizmusok vizsgálata a jövőbeli kutatások fontos feladata lesz

–  emelték ki a kutatók, akik szerint kiemelt kutatási irány lehet a jelenség lehetséges pszichológiai magyarázatainak feltárása, valamint annak tanulmányozása, milyen biológiai mechanizmusok állnak a vegyület döntéshozatalt befolyásoló hatása mögött.

Mindezek ellenére a paracetamol továbbra is az egyik legfontosabb és legszélesebb körben alkalmazott gyógyszer a világon, amit az Egészségügyi Világszervezet is alapvető gyógyszerként tart nyilván.