A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint kormány elfogadja az 5 pilléren nyugvó hazai egészségipar fejlesztésére irányuló stratégiát. A döntés részletesen szabályozza Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ezzel kapcsolatos feladatait. Ezek között szerepel a szektorban működő kkv-k több cikluson átívelő új támogatási rendszere, valamint például egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozása.

A döntés egy átfogó egészségipari stratégia megalkotására ad lehetőséget a kormány illetékes tagjainak. Többek között ezeket a feladatokat osztotta ki a kormány az EMMI és az ITM vezetőjének, jellemzően idén október-november végi határidők mellett:

• a magyarországi gyógyszerellátás biztonságának javítása és a hazai gyógyszeripar versenyképességének növelése, illetve a gyógyszeripari innováció támogatása érdekében készítsen előterjesztést,
• dolgozzon ki cselekvési tervet a hazai gyógyszeripari kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységet végző vállalkozásokat hátrányosan érintő párhuzamos kereskedelem feltárására és visszaszorítására,
• a XXI. századi egészségipari fejlesztések ösztönzésére, modern eljárások és termékek befogadására, gyorsítására és az ezzel összefüggő innovatív finanszírozási technikák bevezetésére,
• az új, innovatív gyógyszerkészítmények és egyéb terápiák magyar betegek számára előnyös és gördülékenyebb hozzáférését lehetővé tevő együttműködés a V4 országokkal,
• a Stratégiában megfogalmazott gyógyszeripart érintő feladatok első felülvizsgálatának eredményeire alapozva dolgozzon ki a hazai gyógyszeripari vállalatok versenyképességének javítására vonatkozóan javaslatokat,
• a stratégiában megfogalmazott gyógynövényiparhoz kapcsolódó javaslatokat vizsgálja meg az EMMI minisztere az agrárminiszterrel közösen és készítsenek jelentést,
• kiderül a határozatból, hogy az egészségiparban 5 területet azonosított a kormány, ahol egyébként megvizsgálják a jogszabályi környezetet: 1) orvostechnikai eszközipar, 2) gyógyszeripar, 3) biotechnológia, 4) eHealth háttéripar, 5) 21. századi új, innovatív területek
• felülvizsgálják az egészségipart is érintő egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai fejlesztő és gyártóbázisok érdekei figyelembevételével. (Különösen a kis- és középvállalkozások esélyegyenlőségének megteremtése és a hazai piacon való érvényesülésük érdekében, továbbá vizsgálja felül a gyógyszerekre, valamint az orvostechnikai eszközökre irányuló közbeszerzési eljárások sajátosságait, „jó gyakorlatok” kialakításának lehetőségét.)
• felülvizsgálják az egészségiparhoz köthető képzések tartalmát, infrastrukturális hátterét. Előterjesztés készül ezen szektorok szakképzett munkaerő-szükségleteiről,
• megvizsgálják – a miniszterelnök kabinetfőnökének, a belügyminiszternek és az igazságügyi miniszternek a bevonásával – az egészségügyi adatvagyon kutathatóságának biztosítását és az egészségipar által történő hasznosítását,
• felülvizsgálják az egészségiparban működő kis- és középvállalkozások támogatási lehetőségeit, a szektor sajátosságait figyelembe véve a kis és közepes méretű vállalkozások gyors és fenntartható fejlődésének, hazai és nemzetközi versenyképességének biztosításáért. Ennek érdekében egy több cikluson átívelő támogatási rendszerről szóló előterjesztést dolgoznak ki a felek.
• megvizsgálják egy egészségipari kockázati tőkealap létrehozásának lehetőségét, erre november 30-i határidőt kaptak a tárcavezetők (a pénzügyminisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert is be kell vonni a kérdésbe). Ezen pont kapcsán érdemes felidézni a Portfolio Lantos Csaba és Várkonyi Attila egészségügyben aktív befektetőkkel készített májusi interjúját, ahol a két ismert üzletember arra hívta fel a figyelmet, hogy „az egészségügyi kutatások elején, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, nincs meg az a struktúra Magyarországon, hogy a kutatás új szakaszba léphessen. A portfóliószemléletű innovációfinanszírozásnak hiányzik ma az intézményes lába”. Szerintük jelenleg van egy hiányosság a kutatás-fejlesztés-innováció hazai rendszerében, ami miatt a nagyon korai biotech, medtech cégeink, amelyek jellemzően egyetemekhez és kutatóintézetekhez kapcsolódnak, komoly nemzetközi versenyhátrányban vannak finanszírozási szempontból. Az új tőkealap felállításával elképzelhető, hogy épp ezt a hiányosságot akarja a kormány kezelni.
• kidolgozzák a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeken a piaci alapon finanszírozható és a közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztását és minősítési rendszerét, továbbá a nemzetközi standardoknak és a hazai igényeknek megfelelően dolgozza át a természetes gyógytényezőkhöz kapcsolódó definíciókat,
• a stratégia kialakítását támogatja külgazdasági és külügyminiszter, ugyanis feladata felmérni az egyes országok fejlesztéspolitikai eszközeit, amelyekkel saját egészségipari vállalkozásaikat támogatják,
• erre alapozva az ITM-nek előterjesztést kell készítenie a hazai gyógyszergyártó bázissal rendelkező és kutatási-fejlesztési tevékenységet végző gyógyszeripari és biotechnológiai vállalkozások védelmére,
• az ITM feladata meghatározni a hazai egészségipar kitörési pontjait, a külgazdasági miniszter pedig feltárja az egészségipar számára fontos réspiacokat,
• optimalizálják az egészségipari vállalkozások számára elérhető pályázati rendszert,
• elkülönítik 2021-től az Innovációs Alapon belül forrást az egészségtudományi, egészségipari innovációk és kutatások, továbbá az emberen végzett orvostudományi kutatások és klinikai vizsgálatok támogatása érdekében,
• előterjesztés készül egy budapesti székhelyű biotechnológiai és egészségipari profilú Science Park alapításáról,
• fontos feladat, hogy minden év szeptember 30-áig jelentést készítenek a miniszterek a stratégia végrehajtásának állásáról.

A mostani kormánydöntés nem előzmények nélküli. Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy elkészült a stratégia és akkor még az volt a cél, hogy tavaly novemberre a kormány elé is kerül az átfogó javaslatcsomag. Ehhez képest történt most csúszás, azonban láthatóan a fő célok, feladatok nem változtak. A késés mögött az is állhatott, hogy a területért felelős EMMI és ITM alapvető kérdésekben nem értett egyet, és a vita nemcsak a színfalak mögött zajlott, hanem nyilvánosan is.