Az életágnál ugyan csak minimális volt a növekedés, 259,4 milliárd forint lett a teljes díjbevétel, de ezzel is elégedett lehet a piac annak tükrében, hogy a járvány miatt tavasszal a személyes értékesítés jóformán leállt, és a nehezebb anyagi helyzetbe került ügyfelek csökkenhették vagy szüneteltethették a befizetéseket.

A szerződések számán is látszik, hogy lehettek olyan családok, ahol kellett a pénz másra. Az egyszeri díjas szerződésekből – ezekből veszteség nélkül, vagy minimális veszteséggel ki lehet szállni – több mint 18,5 ezret töröltek az idén, ennek a többsége befektetési egységhez kötött (unit linked) biztosítás volt. A nyugdíjbiztosítás viszont a koronavírus-járvány idején is jól fogyott, csaknem 18 ezer új szerződés jött létre az idén, így a félév végén már 360 ezernél is több élő nyugdíjbiztosítás volt az országban.

Szintén köze lehet a járványveszélynek ahhoz, hogy a halálesetre szóló életbiztosítások száma is megugrott, több mit 12 ezerrel nőtt a szerződések száma, és már meghaladja a 683 ezret. A nem élet ágon a lakásbiztosítások és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások száma nőtt meg jelentősebb mértékben.

Növekvő bevételek

A díjbevételek az élet ágon a nyugdíjbiztosításoknál és a unit linked biztosításoknál nőttek nagyobb mértékben, a vegyes életbiztosításoknál komoly visszaesés volt. Nem egészen 55 milliárd forint folyt be hat hónap alatt, ami a tavalyi alig háromnegyede. A nyugdíjbiztosításokba viszont már csaknem 52 milliárd forint megy be fél év alatt, ami 18,2 százalékos növekedés éves összevetésben.

A nem élet ágon összességében véve 6 százalékos díjbevétel-növekedés volt, amihez számos termék hozzájárult. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele több mit 7 százalékkal növekedett, a vállalati vagyonbiztosításoknál több mint 10, a kkv-s vagyonbiztosításoknál nem egészen 5 százalékos díjbevétel-növekedést mértek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjbevétele is halad az idén az újabb történelmi rekord felé, hiszen 8 százalékkal folyt be több pénz a biztosítókhoz, mint tavaly. A casco-piacra sem lehet panasz annak ellenére, hogy az autóeladások az első félévben csökkentek, a biztosítók casco-díjbevétele ugyanis 10,5 százalékkal nőtt.

Kevesebb kár, rekord nyereség

Miközben a kgfb átlagdíja az MNB adatai szerint csaknem 5, a cascóé pedig 6,8 százalékkal nőhetett tavalyhoz képest, a biztosítók kárkifizetései erősen visszaestek. Tavasszal az autósok ritkábban használták a járműveiket, ez pedig a kárstatisztikákon is látszik. A gépjármű-felelősségbiztosításoknál a bruttó kárráfordítás több mint 12 százalékkal csökkent 2019-hez képest, a cascónál pedig több mint 4 százalékos visszaesést mértek.

A kárhányadok is csökkentek. A 2016-ban még 60 százalékos vagy afölötti kárhányaddal operáló kgfb-üzletágban ez a mutató 33 százalékosra süllyedt. A cascónál 55-60 százalék közötti szintről esett 50 százalék alá a hányados. Ezek a statisztikai adatok ellentmondanak annak, amit tavasszal állítottak a szakértők, hogy néhány hónapnyi csökkentett autóhasználat még nem okoz komolyabb változást a kárkifizetéseknél, és nem indokolja a gépjármű-biztosításoknál az árcsökkentést.

A csökkenő kárhányad és a növekvő díjbevétel egyértelmű következménye, hogy az első félévben a biztosítási piac nyeresége megugrott. A nettó eredmény 50,35 milliárd forint lett, ez 27 százalékkal magasabb a tavalyinál, és rekordnak számít. A nagy profitot a vagyonbiztosítások hozzák. Az életág biztosítástechnikai eredménye ugyanis tavalyhoz képest nem változott, sőt minimális mértékben még csökkent is, a nem életág ezzel szemben 28,6 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt ért el, ami 78 százalékkal múlja felül a tavalyit.