(Borítókép: Papajcsik Péter/Index)
Több elemből áll az a versenyképességi csomag, amely miatt a Polgári Törvénykönyv, valamint több jogszabály módosítását tervezi a kormány – hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium keddi háttérbeszélgetésén, amiről a Világgazdaság számolt be.
A lap részletesen kifejti, hogy egy teljesen új jogintézményt vezet be a kabinet, mégpedig az építményjogot. Ugyanakkor ez nem ismeretlen a jogtörténetben: először az 1920-as években alkalmazták Magyarországon.
EZT ADAPTÁLJA MOST A KORMÁNY, HOZZÁIGAZÍTVA A MAI KÖVETELMÉNYEKHEZ.
Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a gyakorlatban gyakran merül fel, hogy szükség lenne olyan jogszabályra, amely elkülöníti egymástól a felépítmény tulajdonosát a telek tulajdonosától.
Fontos információ: önmagában nem kell ahhoz épület, hogy valaki megszerezze azt a jogot, hogy építményt vagy műtárgyat hozzon létre, legyen szó naperőműről, esetleg vízerőműről.
A gazdasági versenyképesség jogi feltételrendszerének erősítésért felelős kormánybiztos szerint ez egy dologi típusú jog, azaz több mint egy bérleti szerződés. Alapvetően forgalomképes, amelyet az építményjog birtokosa átruházhat.
ERRE LEGINKÁBB A HASZONÉLVEZETI JOG HASONLÍT, AZZAL A KÜLÖNBSÉGGEL, HOGY AZ ÉPÍTMÉNYJOG NEM ADOTT SZEMÉLYHEZ KÖTŐDIK.
A kormánybiztos azt is elmondta, hogy az építményjog határozott időre, legfeljebb 50 évre lesz köthető, miközben korlátozható több szempontból is, s nagy szabadságot ad a feleknek, hogy milyen megállapodást kötnek. Alkalmas lehet multifunkcionális területekre, amelyek forgalomképtelenek.
„A németek azon törik a fejüket, hogy autópályák védősávjába naperőműveket telepítsenek, ehhez stabil jogi keretre van szükség, ezt biztosítja az építményjog” – mondta Bogdán Tibor, majd hozzátette: az építményjog nem írja felül a helyi építési szabályzatot.
Zsombolyay Péter gazdasági- és vagyonjogi szabályozásért, valamint perképviseletért felelős helyettes államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet a háttérbeszélgetésen, hogy a jogalkotó szándéka szerint csak jogi személyeknek lehet majd alkalmazni az új változtatást.
Jelezte: fontosnak érezték, hogy a nemzeti vagyon tekintetében egy jól hasznosítható jogintézményt vezessenek be.
A TÁRCA BÍZIK ABBAN, HOGY A TERVEZETET A TAVASZI ÜLÉSSZAKBAN ELFOGADJA A PARLAMENT, ÉS MÁR NYÁRON ÉLETBE IS LÉPHET AZ ÚJ ÉPÍTMÉNYJOG.
A lap arról is beszámol, hogy egy másik törvényjavaslat az elektronikus okiratokat hozza létre magánjogviszonyokban. Ezzel a veszélyhelyzet alatt megvalósított jogalkotást emelik rendes jogi környezetbe.
A szabályozást azzal indokolták, hogy a koronavírus-járvány alatt a digitalizációs kapcsolódás az egész jogrendszerhez felgyorsult. Arra számítanak, hogy tovább gyorsul ez a folyamat, amit az is támogat, hogy jövőre elindul az e-ingatlan-nyilvántartás.
