
Közleményük szerint a döntés
teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben.
Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható.
Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Felhívják a figyelmet arra, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés
azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon.
Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak.
A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.
A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt.
Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.