A moratórium újabb hosszabbításával kapcsolatban Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, a Bankszövetség elnöke úgy vélte, gondot okozhat, hogy kis túlzással szinte mindenki bejelentkezhet a folytatásba. Ennek ellenére a lakossági oldalon is látszik, hogy az ügyfelek felelősségteljesek, sokan számolják ki, hogy már nem éri meg a bennmaradás, s így visszafogott a bejelentkezők száma.

Wolf László szerint az ügyfelek nagy részének az elmúlt hónapokban már rendeződött a helyzete, így remélik, hogy a döntő többség visszatér a törlesztéshez. A bankok komolyabb kockázatokat nem látnak, ráadásul a moratóriumi állományra a bankok komoly céltartalékot képeztek

Veronika Spanarova, a Citibank magyarországi vezetője szerint a Citi portfoliójában kicsiny a még moratóriumban lévők aránya. Véleménye szerint fontos leszögezni, hogy megvolt a moratórium szerepe, s azt is, hogy fontos szerepe volt a válság leküzdésében, de itt az ideje, hogy a jövőre nézve szelektív megközelítést alkalmazzunk.

Simák Pál szerint a nagy kérdés, hogy egy hosszú moratórium hasznos-e. Szavai szerint a gazdasági helyzet javulása azt mutatja, hogy jó döntés volt a világon példátlan hosszúságú intézkedés, hiszen a védernyő megszűnésekor a családok már maguk mögött tudják a válság hatásait, túlnyomórészt megerősödött háztartásoknak kell újra megkezdeni a törlesztést. A másik oldalon viszont ott van az a kérdés, hogy miként hozható vissza a rendes törlesztésbe az, aki hosszú hónapokon keresztül nem fizette a törlesztőrészleteket – ilyen esetben komolyan nő a moral hazard, a nemfizetés kockázata.

A lakossági ügyfelek 30-35 százaléka van jelenleg a CIB-nél a moratóriumban, a Simák Pál szerint közülük minden tizedik marad majd a védernyő alatt novembertől, azaz a teljes hitelállománynak csak 3 százaléka lesz moratóriumban a prognózisuk szerint. Ami érdekes,

Drága, de szükséges a digitalizáció

Az ügyfelek oldaláról komoly kihívást jelent, hogy alapvető elvárás az, hogy digitálisan tudják intézni pénzügyeiket – mondta Veronika Spanarova. A bankszektor mérlegfőösszege úgy tudott 30 százalékkal növekedni, hogy közben 3 százalékkal kevesebb ember dolgozik a szektorban, a bankfiókok száma pedig 15 százalékkal csökkent. A digitalizáció tehát mindent megváltoztat. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Wolf László – dőreség azt hinni, hogy a végletekig lehet a digitalizációval növelni a hatékonyságot, mert a fejlesztésekből jól látszik, a nem egyszer nem üzleti, hanem szabályozói oldalon elvárt informatikai fejlesztések közel sem olcsók.

Már beruháznának a cégek

A vállalati oldalon a szektorszintű hitelbővülés tavaly 8 százalék volt, a kötvény kibocsátással együtt 12 százalékkal nőtt a kihelyezés. Itt viszont azt kell látni, hogy az állami támogatott hitelezési programok adták a növekedés felét. A CIB elnök-vezérigazgatója szerint

A vállalati oldalon Simák Pál szerint a moratórium után 6-7 százalékos hitelbővüléssel lehet számolni.

Krisán László, a Széchenyi Kártya programot kezelő Kavosz vezérigazgatója szerint a cégek elmozdultak a napi likviditási gondok finanszírozásától a beruházások felé. A szakember Nagy Mártonnak, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójának előadására hívta fel a figyelmet, aki szerint a következő félévre 4800 milliárd forint állami támogatási program van csőben. Ezek szerinte újabb keresletet idézhetnek elő.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor Jelasity Radovan arra figyelmeztetett, hogy az MNB célja az, hogy a következő hónapokban hűtse a gazdaságot, márpedig ennek biztosan lesz kihatása a hitelezésre. Tavaly az első két negyedévben nem sikerült elérni a 2020-as év végi kihelyezéseket – emlékeztetett a hitelezés szezonalitására a bankvezető. Mindezt még tetézi, hogy a vállalatok soha eddig nem látott mértékű betétállományon ülnek, azaz bespájzoltak a következő beruházások finanszírozására, emiatt is kisebb lehet a hiteligény.

Meg kell szokni: a hitelnek ára van

A támogatott hitelek sokakat elkényelmesítettek. E tekintetben jó hír lehet, hogy Krisán László szerint közel a megegyezés Brüsszellel és így újabb hat hónapig meghosszabbítható a Széchenyi Kártya Go program, azaz nem 2021. december végéig, hanem 2022. júniusáig lehet majd kedvezményes finanszírozást igényelni.

Ennek ellenére a bankvezetők egyöntetű véleménye szerint a piacról hiányzik az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP), mert – Wolf László szavai szerint –

Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint, hogy az ilyen konstrukciók hosszú távon nem fenntarthatóak. Simák Pál szerint a kivezetés pont most rosszkor jött, hiszen emelkedő kamatok mellett tűnt el a piacról ez az olcsó, maximum 2,5 százalékos kamattal elérhető hitelfajta. A piac igyekszik felvenni a versenyt az ügyfelekért, ezt mindennél jobban mutatja, hogy a banki hitelkamatok messze nem emelkedtek olyan mértékben, mint az az MNB alapkamat emeléséből következne – emlékeztetett Jelasity Radovan. Krisán László szerint bár a kormányzati garancia- és kamattámogatás miatt a Széchenyi Kártya hitelek még az NHP-nál is kedvezőbb feltételek mellett érhetőek el, s így – kiegészülve az EU-s támogatásokkal – bizony a vállalkozások megszokták a közel nulla százalékos finanszírozást, a jövőben vissza kell szoknunk arra, hogy a pénznek ára van.

Nehéz előre tervezni a finanszírozást

A vállalati hitelezés előtt is vannak viharfelhők. Wolf László szerint az infláció miatt egyre nehezebben kalkulálhatóak a projektek, hiszen az építőanyagok piacán láthattuk, hogy folyamatosan és előre nem tervezhetően emelkednek az árak. Mindehhez Radovan Jelasity hozzátette:

De ezen kívül is számos kockázat van, amivel nehéz számolni. Egy autókereskedőt viszonylag nyugodtan lehetett volna finanszírozni a válság után, de azzal senki nem számolt, hogy a gyárak nem gyártanak autókat, amelyeket el kellene adni – emlékeztetett a Bankszövetség elnöke. De a bankvezetők komoly kockázatként értékelték az energiaárak emelkedését, illetve a digitális kihívásokat is.

/index.hu/