A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a Népszavának 18 640 fogvatartottat említett, a tavalyi évben több mint ezerrel kevesebben, 17 510-en éltek a hazai börtönökben. Az Európa Tanács adatai pedig 101 százalékos kihasználtságot jeleznek Magyarországon. A különbség a házi őrizetben lévők létszámából ered, akiket a BVOP nem számol bele a statisztikájába, de az európai szervezet igen.

Az utóbbi évtizedben, ahogy világszinten, Magyarországon is csökkent a bűnözés: életellenes, vagyon elleni és más erőszakos bűncselekményeket is egyre kevesebben követnek el.

2010-ben 447 ezer, 2020-ban már csak 162 ezer bűnesetet regisztráltak itthon.

• a testi sértések száma felére, 7,5 ezerre csökkent
• a garázdaságok száma is feleződött  8570-re
• a lopások aránya majdnem negyedére csökkent: 185 ezerről 48 ezer esetre.

A 2020-as adatok szoros összefüggést mutatnak a járvány alatt megváltozott élethelyzettel: a csalások, a családon belüli erőszakot elkövetők és a kábítószerrel való visszaélések száma a korlátozások időszakában emelkedett.

A lap által említett szakértői elemzés szerint nem tekinthető magasnak a magyarországi bűnözés, az Európa Tanács adatai szerint mégis százezer lakosra 180 börtönviselt jut, ami 47 tagállamuk között az egyik legrosszabb. A Helsinki Tanács szerint ez az anomália azzal magyarázható, hogy nálunk hosszabbak a börtönbüntetések, mint más európai országokban. A kilencvennapos elzárások száma is nőtt, közülük kevesen éltek a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségével vagy az otthoni őrizetben maradás lehetőségével, így az intézményekben többen maradtak, mint a járvány előtt.

Azoknak a szabálysértéseknek a száma, ahol elzárásra változtatták a pénzbüntetést, a 2018-as 76 ezres adatokkal szemben 2021-ben 170 730-ra nőtt. Ez elsősorban a vészhelyzeti intézkedésekkel magyarázható, a maszkviselés, a kijárási tilalom és az egyéb hatósági korlátozások megszegése miatt emelkedett arányuk.