Első körben a legfontosabb azt tisztázni, hogyan is szállíthatunk bármit autóval. A KRESZ ezt is részletesen szabályozza. Az előírások szerint a rakományt a járművön – annak belsejében, illetőleg rakfelületén – úgy kell elhelyezni, hogy

• a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse
• a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza
• a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja, egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa
• úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék, az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon.

A fenyőszállításnál a fentiek közül talán a leggyakrabban a harmadik pontot rontják el. De mit is jelent ez a pont? Azt, hogy a csomagtartónak is csukva kell lennie, a kilógó fenyőfáért elvileg járhat a büntetés.

Ha a beltérbe üléshajtogatással sem fér be a fenyő, opció lehet még a tetőre rögzítés. Ez simán járható út, de van két fontos feltétel, amit be kell tartani. Az egyik, hogy a tető hivatalos terhelhetőségét nem szabad átlépni, a másik pedig, hogy zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve – csak hogy pontosan idézzük az előírást.

A fenyő ekkor sem lóghat túl az autó oldalvonalán, és előre-hátra is csak 40 centiméternyit lóghat túl, miközben a kilátásban nem akadályozhatja a sofőrt, illetve nem takarhatja a világítóberendezéseket. Jó látási viszonyok mellett legalább 40×40 cm hosszú piros zászlóval, éjszaka pedig piros jelzőfénnyel és prizmával is el kell látni a szállítmányt, ha túllóg a kocsin.