Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Brutálisan nőttek az élelmiszerárak is a múlt hónapban

A KSH kijött a tavaly decemberi inflációs adatokkal, a fogyasztói árak az éves összevetés szerint a vártnál jobban növekedtek. Az áram és gázpiacon ugyanakkor tényleg működik a rezsicsökkentés. Kérdés, valójában milyen áron.

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg, az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elemzők  7,1 százalékos decemberi inflációra számítottak, a mért adat tehát meghaladta a várakozásokat. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció decemberben 6,4 százalékos volt, 2021-ben pedig 4,6 százalékos.

Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, illetve dohányáruk ára nőtt a legnagyobb mértékben, 25,9, illetve 12,7 százalékkal, ami 11,8, illetve 4,1 százalékponttal mérsékeltebb a novemberi drágulásnál. Az üzemeanyagokra árlimitet vezetett be a kormányzat tavaly novemberben, ez némileg visszafogta az évvégi növekedést, a hatása leginkább abban volt látványos, hogy többet tankoltunk év végén.

Ennyire drágultak az élelmiszerek tavaly

Az élelmiszerek ára átlagosan 8,0 százalékkal emelkedett egy év alatt a novemberi 6,0 százalékos növekedés után, ezen belül az étolajé 26,8 százalékkal (árlimit lesz), a liszté 23,7 (árlimit lesz), a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4 (árlimit lesz), a tejé 12,1 (árlimit lesz a 2,8 százalékos tejre), a péksüteményeké 11,6 százalékkal (februártól a kristálycukor és a sertéscomb lesz még hatósági limitáras). Ehhez érdemes hozzátenni, hogy ezek súlya a teljes inflációs kosáron belül elenyésző, így kérdéses, mennyire hat majd a kormány lépése a drágulás ellen.

A konyhabútorok ára is elszállt

A tartós fogyasztási cikkekért 7,5, százalékkal kellett többet fizetni, ami 0,9 százalékponttal nagyobb éves emelkedés a novemberinél. A bútorok 14,5, a konyhabútorok 15,3 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt, az új autók ára 8,4 százalékkal nőtt és a televíziók is 7,1 százalékkal drágultak. .

A szolgáltatások díja 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6 százalékkal került többe.

Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül a tej 7,8, a tejtermékek 6,1, a száraztészta 3,4, a kenyér 3,1, a cukor 2,9, a baromfihús 2,7, a sajt 2,4, a tojás 2,3, a büféáruk 2,2, a liszt 2,0 százalékkal drágább, a kávé 3,2, a csokoládé, kakaó 1,6 százalékkal olcsóbb lett. A tűzifa ára 1,5, a palackos gázé 3,0 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal csökkent.

Ez egyértelműen a benzinárlimitnek köszönhető (azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a benzin nem helyettesíthető termék, itt az áremelkedés hozadéka csupán annyi volt, hogy a fogyasztók a prémium termékekről az olcsóbbra váltottak).

A tartós fogyasztási cikkekért 1,1, ezen belül a használt személygépkocsikért 2,1, az új személygépkocsikért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Áram, gáz: Magyarországon kell a legkevesebbet fizetni

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteki tájékoztatása szerint a magyar lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia átlagára decemberben 10,46 eurócent volt kilowattóránként (kWh). Az összehasonlításban szereplő fővárosok közül ennél csak Belgrádban volt olcsóbb az áram, ott 8,11 eurócentbe került.

Koppenhágában volt a legdrágább a szolgáltatás, 39,82 eurócent/kWh, Bécsben pedig 29,29 eurócent/kWh áron jutottak a villamos energiához a fogyasztók.

Budapesten a földgáz lakossági átlagára 2,83 eurócent volt tavaly decemberben, a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. Az ár-összehasonlító vizsgálat szerint Stockholm volt a legdrágább, 23,45 eurócentes átlagárral.

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, így a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – hangsúlyozta közleményében a MEKH.

Persze enne is ára van, a piacon egyre több szolgáltató mondja vissza a szerződéseit, ami újabb terheket róhat az állami MVM-re. Az elszálló gázár miatt, például, Győrnek is új szolgáltatóval kellett leszerződnie, viszont már magasabb árszinten.

A lakossági áram- és gázfogyasztókat már régóta védi a rezsicsökkentés, az elszabaduló infláció miatt bevezetett és ideiglenesnek mondott, célzott árbefagyasztások viszont csak korlátozottan tudtak hatni egyelőre a drágulásra, a cégeket nem védi a rezsicsökkentés, így ők kénytelenek továbbhárítani a veszteségüket és árat emelni, ez számos termékcsoport és szolgáltatás árában megjelenik. Hosszú távon ezeknek a lépéseknek tehát több negatív hatása is lehet. A kormányzat arra számít, hogy az ár- és kamatstoppok együttesen legalább 2 százalékkal csökkenthetik az inflációt.