Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megmagyarázta, miért nem lehet azonnal emelni a pedagógusbéreket.

Fotó: MTI

Agazdaság nehéz helyzete mindenkit érinteni fog, nem csak a tanárokat – jelentette ki Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országház épületében újságíróknak nyilatkozva a Népszava beszámolója szerint.

A pedagógusok piaci szintű béremelése valóban elmaradt, s az is tény, hogy az orvosoknál volt bérfejlesztés, a tanároknál nem. Ám az ország teherbíró képességéhez mérten megtörténik mindez, s Pintér Sándor a garancia, hogy ha az orvosokkal meg tudott állapodni, és ha tanári oldalról van megfelelő tárgyalópartner, akkor velük is lehetséges az egyezség – fogalmazott a politikus.

Most jó a GDP, de a helyzet az, hogy az EU elhibázott energetikapolitikájából látható, hogy az energiaárak az égben vannak, óriási gazdasági bizonytalanság van, ennek a következményére nyilvánvaló az országnak fel kell készülni gazdaságilag. (…) Ebből kifolyólag a rendelkezésre álló pénzeszközöknek van egy prioritása és van egy végessége – fogalmazott Semjén Zsolt a napilapnak.

Így látja a helyzetet Brüsszel

Magyarország Javítsa az oktatási eredményeket, ugyanis a szociális eredménytábla szerint a magyarországi oktatási eredmények az uniós átlag alatt vannak – javasolja az Európai Bizottság a Magyarországról szóló friss országjelentésben.

Az oktatásban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentik a társadalmi mobilitás lehetőségeit. A magyar alacsony jövedelmű családoknak van a legkevesebb esélyük az EU-ban arra, hogy megközelítsék az ország átlagos jövedelmi szintjét.

A magyarországi tanárhiány egyre nagyobb problémát jelent. A pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán végzi, mivel a tanárok nagy munkaterhelése és alacsony fizetése miatt, különösen pályájuk elején, más pályán helyezkednek el. Eközben a magyar tanárok tanítási óraszáma a legmagasabb Európában, és elegendő segítő személyzet hiányában sok tanárnak nem tanári feladatokat kell ellátnia, például az iskolán kívüli felügyeletet.

A magyarországi tanárok fizetése a legalacsonyabb az uniós OECD-tagországok közül, és a többi felsőfokú végzettségű munkavállaló fizetésének mindössze 58-66 százalékát teszi ki – olvasható a dokumentumban.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a központosított irányítás az iskolaigazgatóknak korlátozott autonómiát és eszközöket ad a tanítás minőségének javítása érdekében.