A magyar néphagyományban ismert volt a bolondok napja, melyen álhíreket terjesztettek, rémhíreket találtak ki vagy csak kigúnyolták egymást. Nem tudni pontosan, hogyan lett ebből a napból a bolondok napja, a feljegyzések legkorábban 1582-ben Franciaországban tesznek említést áprilisi tréfálkozásról. A régi francia naptár szerint ugyanis az év április elsején kezdődött.

Többféle magyarázat is létezik, hogy hogyan lett április elseje a „bolondok” napja. Az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd – tekintettel a kettős költségre – az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Szent György havának első napja a bolondok, bolondozók és másokat bolonddá tevők ünnepe. Nem új divat az ugratás: régen is szokás volt a gyerekeket boltba küldeni szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Ma pedig: van iskola, ahol a diákok tanárrá, a tanárok pedig diákká alakulnak; máshol elárasztják az utcákat a kifestett, rikító ruhába öltözött emberek.

Április bolondja

Április bolondja az, akit általános népszokás szerint április 1.-én tréfásan rászednek, akivel a bolondját járatják, hogy aztán jól kikacagják. Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia «poisson d’avril»-nak, az angol «Aprilfool»-nak az olasz «Calandrino»-nak, a német «Aprilsnarr»-nak hívja.

A szokás mondást is ihletett — áprilist járat valakivel —, amelyről a 17. századi források is szóltak már. Később a felnőttek is ugratták egymást: Gömör megyében például maskarába bújt férfiak ijesztgették a lányokat és asszonyokat. Az áprilisi tréfa nem minden esetben sült el jól. Egy 1891-es adat szerint egy vidéki család öngyilkos lett, mert egyik ismerősük a haditörvényszék nevében írt állevelében adta hírül: katonai szolgálatot teljesítő fiukat halálra ítélték, mert elkopott a cipősarka.

Április elsején sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre.

A közismert április elsejei tréfák mellett a sajtó is egyre gyakrabban teszi lóvá az olvasókat. Mi most a Nathional Georaphic már-már klasszikusnak számító írásából szemezünk pár agyament esetet.

Tavaszi nagytakarítás az interneten

1997-ben egy e-mail járta be a világhálót, mely szerint március 31-e éjféltől április 2-a nulla óráig nagytakarítás miatt bezár az internet. A levél szerint a nagytakarításban kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív ftp, www oldalakat. A nagytakarítást öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi. A levél tulajdonképpen egy régi, telefonvonal-takarításos tréfa modernizálása volt. Néhány évtizede egy amerikai telefontársaság kérte arra ügyfeleit, hogy április elsején helyezzenek műanyagzacskót készülékeikre, mivel a vonaltisztogatás miatt nagymennyiségű por távozhat a kagylón keresztül.

A svájci spagetti-szüret

1957-ben a mértékadó BBC Panoráma című hírmagazinja bejelentette, hogy az enyhe tél és a rettegett spagettizsizsik kiírtása miatt a svájci farmereknek örvendetesen dús spagetti-termésben lehetett részük. A híradást döbbenetes felvételekkel illusztrálták, amelyeken svájci parasztok spagetti-kötegeket húztak le a fák ágairól. A riportban a bámészkodók köréből is többeket megszólaltattak, akik a látvány hatására rendre azt tudakolták, hogy hogyan nevelhetnének saját maguk számára is spagetti-fákat. A BBC munkatársai diplomatikusan csak ennyit válaszoltak: „ültess egy kis darab spagettit egy adag paradicsomszószba és reménykedj a sikerben!”

Instant színes TV

1962-ben még csak egy TV-csatorna létezett Svédországban, az is fekete-fehérben sugározta a műsorait. Az állomás technikai szakembere, Kjell Stensson április 1-jén megjelent a képernyőn és bejelentette, hogy egy újonnan kifejlesztett technológiának hála, valamennyi TV-néző villámgyorsan átválthatja az adást színesre. Ehhez csupán annyit kell tenniük- tanácsolta a technikus -, hogy húzzanak egy nylon harisnyát a képernyőre. A bejelentés hatására állítólag Svédország hétmillió lakosából több százezren kipróbálták a dolgot. A történet fricskája, hogy a színes műsoradás végül nyolc évvel később, éppen április 1-jén indult el a skandináv országban.

San Serriffe

1977-ben a brit The Guardian egy hétoldalas melléklettel rukkolt elő, amelyben az Indiai óceánban fekvő San Serriffe köztársaság megalakulásának 10. évfordulója előtt tisztelgett. A cikksorozat szenvedélyes hangvételben írt a több pontosvessző-alakú földrészből álló szigetcsoport szépségeiről, és a sokak előtt ismeretlen őslakók kultúrájáról. A két legnagyobb sziget neve Nagybetű és Kisbetű volt, a fővárost és az államelnököt pedig különböző betűtípusokkal illették. A megjelenés után csak úgy égtek a telefonvonalak a The Guardian szerkesztőségében, olvasók tömegei szerettek volna többet megtudni a nyári utazások szempontjából is ideális célpontnak tűnő paradicsomi szigetekről.

Megváltozik a pi értéke

1998. áprilisi számában a New Mexicans for Science and Reason lap hírlevele arról számolt be, hogy az alabamai törvényhozás a pi értékét a 3,14159-ről a „bibliai” hagyományoknak megfelelő 3,0-ra módosította. A cikk hamar felkerült az internetre is, bejárta az egész világot, és hamarosan tiltakozók ezrei kezdték el e-mailben és telefonon bombázni az alabamai törvényhozást. Az eredeti cikk a törvényhozás azon törekvéseinek kívánt görbe tükröt állítani, amelyek az evolúcióval kapcsolatos tananyagok bibliai szellemű újraírását szorgalmazták.

Fütyülő sárgarépa

2002-ben a Tesco a The Sun című lapban fizetett hirdetésben tette közzé, hogy mostantól üzleteiben genetikailag módosított fütyülő sárgarépa is kapható. A reklám szerint a sárgarépa oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók. E légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki.

Állati nyelvekre fordító program

2010-ben a google egy állati nyelvekre fordító programot hozott létre. Aminek még saját weboldalt is készítettek. A honlap még a mai napig él.

Wikipedia/Nathional Georaphic