Közzétette - Kategória - Beregi Krónikák, Beregi Múzeum, Regionális hírek, Rendezvények, Vásárosnamény hírei, Vásárosnaményi Krónikák, Vezér cikkek

Bereg gyöngyszemei: Települési Értéktár kiállítás nyílt Vásárosnaményban


Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (1)

Települési Értéktár kiállítás Vásárosnamény (49)

Vásárosnamény – A törvény preambuluma deklarálja, hogy a magyar nemzeti értékek, és azokon belül a hungarikumok megőrzendő és egyedülálló értékek, ezért az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni. Az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni, támogatni kell. Örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni. Ennek megfelelően a nemzeti értékek azonosítása, rendszerezése és védelme egy többszörösen összetett, alulról felfelé építkező rendszerben, az ún. Magyar Nemzeti Értékek Piramisában történik. Az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken, a települési értéktárakban kezdődik, hiszen a helyi értékeket a helyiek ismerik a legjobban. Ezen értékek összegyűjtésén fáradozik Vásárosnaményban, a Vásárosnamény Települési Értéktár is, melynek tagjai Nagy Miklós, Varga János, Hegedűs Antal és Sziklainé Juhász Anikó. Az Advent Vásárosnaményban programsorozat keretein belül ma a Művelődési Ház előcsarnokában, Vásárosnamény Települési Értéktár címmel nyílt kiállítás. A kiállításon a 2015-ben a Települési Értéktár Bizottság (TÉB) által a város Értéktárába felvett értékeket mutatja be.

[slideshow_deploy id=’92997′]

Beregi háziipari keresztszemes hímzésVásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (3)

1929-ben megalakult Vásárosnaményban a Református Leányegylet, amelynek fő profilja a bajban lévő családok megsegítése volt. A segítség elsősorban nem adományozás formájában történt, hanem  munkát adtak az itt élő asszonyoknak. Olyan munkát, amihez értettek és magas színvonalon csináltak: keresztszemes kézimunkát készítettek a Leányegylet számára bérmunkában. Ahhoz, hogy az eladásra szánt termékek megfelelően egyenletes minőségűek legyenek, tanfolyamokat is szerveztek az asszonyok számára.

Beregi háziipari keresztszemes hímzés

Ezek a minták már nem a Beregben élő nép által megalkotott és általánosan használt mintaformákat és színeket kínálták a vásárlóknak. A paraszti háztartásban használt mintákat átszerkesztették a polgári ízlésnek megfelelően, színeit megváltoztatták. A minták egységesítésére alapszínezésként használták a piros-fekete és kék-fekete színeket. Mintagyűjtéshez használtak német és francia mintakönyveket, de felhasználták Felvidék, Erdély, Kárpátalja motívumait is.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (2)

Beregi keresztszemes hímzés

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (4)

A keresztszemes technikával díszített textília az egész Felső-Tisza vidékre jellemző volt. Az itt élő emberek maguk termelték meg a kendert és készítették el belőle a szövésre és hímzésre alkalmas fonalat. Funkciójukat tekintve nagyon sokfélék voltak. Az általánosan használt, egy végén hímzett vagy szövött kendőn kívül készült komakendő, szemtakaró, pászkakendő, ünnepi nagy abrosz, kenyeres zsák és nyújtófatartó is. Ezekre a tárgyakra az itt élő emberek keresztszemes hímzéssel olyan formákat alakítottak ki, amelyeket közel éreztek magukhoz. Ezek a formák leginkább az itt élő ember természeti környezetét ábrázolták (virágmotívumok, növényi ábrázolások, madármotívumok).

Beregi keresztszemes hímzés

A mintákat a legrégebbi textíliákon piros és kék fonallal hímezték, de előfordult olyan is, hogy csak piros vagy csak kék fonalat használtak. A színhasználat csak a gyász alkalmával használt textíliákon változik, a tükörtakarón, a gyászabroszon és a gyászszertartáson használt egyéb textilekre fekete fonallal hímeztek.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (5)

Liszt Ferenc Vegyeskar

Liszt Ferenc Vegyeskar

A Kórus jelenlegi formájában 1965-ben alakult, Sz.-Sz.-B. megye egyik legrégebben működő kórusa. Tagja a Pedagóguskórusok Országos Társaságának, de tagjai közt nem csak pedagógusok találhatók. Az alapító karnagy Szarka László, akit Világi István, Molnár László, Tarczai Zoltán, Gebri József követett. 1985-től Iványi Tamás a kórus vezetője.Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (6)

A kórus részt vesz a regionális és országos kórustalálkozókon, emellett állandó szereplő Vásárosnamény és a beregi térség településeinek egyházi és világi ünnepein, jeles napjain.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (7)

Kulturális cserekapcsolatok révén több alkalommal jártak Finnországban és Dániában, Lengyelországban, Franciaországban, valamint a határ menti együttműködés jegyében Ukrajna, Románia és Szlovákia magyarok lakta településein.

A kórus jelenleg „Arany” minősítéssel rendelkezik, amit 2010-ben Nagykállóban a VI. Kállai kettős kórusversenyen ért el.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (8)

Beregi Múzeum

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (9)

A Beregi Múzeumot 1963-ban kezdte szervezni Csiszár Árpád. Páratlan gazdagságú néprajzi anyaggal rendelkezik a múzeum, amelyből kiemelkedik az eredeti beregi keresztszemes hímzések gyűjteménye – ennek megőrzését, a mintakincs feldolgozását, megismertetését, népszerűsítését évtizedek óta végzik a múzeum munkatársai.

Beregi Múzeum

De ugyanígy megemlíthetjük a népművészeti értékű fafaragásokat, a kender feldolgozásának eszközeit, a 700 darabos húsvéti hímes tojás-kollekciót, a gyász művészetének darabjait, a szintén 700 darabos kerámia-gyűjteményt, amelyet a látványtárban tekinthetnek meg az érdeklődők. A művészi és háztartási vasöntvények gyűjteménye szintén országos hírű. Történeti és régészeti anyaga több ezer év kincseit foglalja magába.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (10)

Tomcsányi-kastély

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (11)

A kastélyt 1728-ban Lónyay László építtette, majd fia, László bővítéseivel kapta jelenlegi barokk formáját a 18. század utolsó harmadában. Ekkor épült a gazdasági épületek egy része is, amelyek a XIX. század végére teljesen körülhatárolták a kastélyudvart. A XX. század elején Vladár Erzsébet lett a kastély örököse, aki a felvidéki, hasonló nagyságrendű birtokkal rendelkező Tomcsányi Vilmos Pálnak lett a felesége. A Tomcsányi család az államosításig használta a kastélyt. Ez után a katonai kiegészítő parancsnokság tanyázott benne, majd 1954-től középiskolai kollégium működött a kastélyban 1986-ig, az új kollégium megépültéig. Ezt követően 2005-ig várt az épület felújításra és funkcióra. 2007-től a megújult kastély a Beregi Múzeum állandó és időszaki kiállításainak, programjainak ad helyet.  A kastélyt körülvevő park – olyan ritkaságokkal, mint pl. a 300 éves japán akác vagy a tulipánfa – számos múzeumi rendezvény helyszíne. A kastély és a múzeum kiállításai a város elsőrangú turisztikai célpontjai.Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (12)

Vitkai Platánsor

Vitkai Platánsor

A fellelhető források szerint, a Nagydobost és Vitkát összekötő utat az 1920-as évek közepére látták el szilárd burkolattal. A két települést összekötő út Vitka belterületén az akkori Aranykalász (majd Árpád, ma Damjanich) útban folytatódott. A falu lakosainak áldozatkész munkájával ezt az útszakaszt is kikövezték. Vásárosnamény közelsége indokolttá tette a Vitka – Namény közötti földút kőburkolatának elkészítését is. A kövesúton, Vásárosnaményon keresztül, biztonságosabb és rövidebb idő alatti kijutásra nyílott általa lehetőség a Mátészalka irányából érkezők számára a Tisza-hídhoz és Kisvárda felé is.

Vásárosnamény Települési Értéktár kiállítás (13)

Az állami útépítés befejező mozzanataként, a falun kívüli útszakasz mindkét oldalára platánfa csemetéket ültettek. A megerősödő fácskák árnyékukkal mind kellemesebbé tették az úton járók közérzetét, fokozódó szépségük esztendőről-esztendőre növelte a település egymást követő nemzedékeiben a természet szeretetét és az élet ezen formája iránti tiszteletét is.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük