Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Bekeményít a NAV – szigorúbban kezelik a kisadózók visszaéléseit


Egyre több lehet a visszaélés a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata): valódi foglalkoztattak menekülhetnek bele a kedvezőbb feltételek miatt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyre szigorúbban kezeli az ilyesfajta visszaéléseket.

Miközben programozók, mérnökök és fodrászok tucatjai választják jelenleg is a katát Magyarországon, az adónem egyre inkább a támadások kereszttüzébe kerül. A NAV láthatóan egyre komolyabban vizsgálódik a katásokat foglalkoztató vállalkozások körében, mindeközben híresztelések kaptak szárnyra az adónem tervezett szigorításáról is – kezdi cikkét a Pénzcentrum.

A legnagyobb probléma az a katával, hogy az azt választók mindössze havi 50 000 forintos adóbefizetéssel le tudhatják az összes adókötelezettségüket, ami jóval kedvezőbb feltételrendszer, mintha rendesen bejelentve a bruttó keresetük után adóznának. Nem véletlen, hogy már 350 ezer adózó választotta ezt a lehetőséget, így az sem meglepő, hogy sok munkahelyen megugrott a kata-sokkal kötött szerződések száma.

Az elmúlt fél évben ez már a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is szemet szúrt, amelyik a katások körében módszeres jogkövetési vizsgálatokba kezdett. Velük együtt bírságolásokba is.

Alapvetően ahhoz, hogy egy kata-s szerződési viszony kikezdhetetlen legyen több feltételnek is adottnak kell lennie. Dr. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje a következőképpen vázolta a portálnak a problémát: “Ha egy kisadózó évi 1 millió forintnál nagyobb bevételt realizál ugyanazon megrendelőjétől, úgy bizonyítania kell, hogy a foglalkoztatása kapcsán a törvényben listázott, az önálló munkavégzésre utaló körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ha ezt nem teszi, akkor a foglalkoztatását munkaviszonnyá minősíthetik. Márpedig ezen körülmények jelentős része nehezen megfogható és nehezen bizonyítható.”

A két feltétel közül a leggyakrabban azt szokták bizonyítani, hogy a szerződött kata-s önállóan alakíthatta ki a munkarendjét, valamint nem főnök-beosztotti viszonyba fogadta az utasításokat. De azt is könnyebb lehet biztosítani, hogy a tevékenységéhez szükséges eszközöket és anyagokat a kisadózó maga biztosította.

Viszont az adóhatóságnak így is lehetősége van az általános átminősítési szabályok alapján, hogy egy jogviszonyt annak valós tartalma alapján, az összes körülményt figyelembe véve minősítsen. Vagyis azt mondja, hogy a számlázás tulajdonképpen egy munkaviszonyt fedett le a szerződő felek között.

Egy átminősítés esetén ugyanis az adóhatóság a foglalkoztatónál szociális hozzájárulási adóhiányt és szakképzési hozzájárulási hiányt állapíthat meg az erre kivetett adóbírsággal, késedelmi pótlékkal és mulasztási bírsággal együtt. Ráadásul a foglalkoztatót sújthatja a személyi jövedelemadó és a munkavállalói járulékok után felszámítandó adóbírsággal is – írja a portál.