Egyelőre nem bizonyult elrettentő hatásúnak a kormány fekete foglalkoztatás elleni új szabályozása, legalább is erre enged következtetni, hogy a jogsértésen kapott munkáltatók többsége az ellenőröktől hallott róla először. Többek között erre is rávilágított az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának idén április 26. és május 14. között lefolytatott célvizsgálata – írja a Népszava. Az ellenőrzések kiemelten az építőiparra – autópályák, hotelek, hidak, társasházak, családi házak, éttermek építésére, felújítási munkákra – irányultak. Az ágazatban folyamatosan emelkedik a súlyos munkaügyi jogsértések száma, illetve a feketefoglalkoztatás.

A célvizsgálat során 899 építőipari vállalkozás 2520 dolgozóját ellenőrizte a hatóság.

A VIZSGÁLAT SZERINT A MUNKÁLTATÓK HATODA FOGLALKOZTATJA CSAK TELJESEN SZABÁLYOSAN DOLGOZÓIT, MINDEN HARMADIK ÉPÍTŐIPARI MUNKAVÁLLALÓT PEDIG FEKETÉN DOLGOZTATNAK.

Ezek az eredmények hasonlóak a két évvel korábban lefolytatott célvizsgálat tapasztalataihoz, a trendek nem változtak – mutat rá a főosztály nemrég közzétett jelentése. Hozzátették, az új foglalkoztatásfelügyeleti előírások még teljesen ismeretlenek a munkáltatók és könyvelőik körében. Ilyen újítás például, hogy idén március 1-je óta a fekete foglalkoztatáson kapott cégek a büntetési tételek megfizetésén túl kötelesek az adóhatóságnál bejelenteni is az érintett munkavállalóikat. Legalább a minimálbér mértékéig, és legalább 30 napra visszamenőleg tehát járulékot kell fizetniük a feketén dolgozók után is.

Ez a bejelentési kényszer ugyan szigorúbb szabályozás, mint ami korábban érvényben volt (amikor is a munkáltató akár mindössze 100 000 forintos bírsággal is megúszhatta), de még mindig enyhébb, mint a korábbi tervezet, mely szerint a cégnek minden be nem jelentett dolgozó után az aktuális minimálbér többszörösét kellett volna bírságként befizetnie.

Az építőiparban a feketefoglalkoztatás 93 százalékban a bejelentés elmulasztásával valósul meg. A munkaügyi ellenőrök szerint tudatos jogsértésre utal az az elterjedt gyakorlat, amikor a helyszíni ellenőrzés megkezdése után – miután a dolgozó jelzi telefonon a helyzetet – a munkáltatók pár percen belül bejelentik az illegálisan foglalkoztatottakat. A munkáltatók tehát a bejelentés helyett inkább abban bíznak, hogy elkerüli őket az ellenőrzés – ez a várakozás nem is alaptalan, hiszen az elmúlt években annyira lecsökkent az ellenőrök létszáma és az ellenőrzések gyakorisága, hogy a lap szerint, ha ha most ellenőriznek egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra.

Az építőiparban jellemző alvállalkozói láncolatok sokasága szintén arra sarkallja a sor legvégén álló, a kétkezi, fizikai munkákat elvégző cégeket, hogy bejelentés nélkül foglalkoztassák embereiket. Máskülönben már nem is érné meg nekik, annyira kevés pénz marad a lánc legvégén.