Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Baj lehet a magyar háziorvosi ellátásban – 2025-re akár húszezer orvos is hiányozhat az alapellátásból


Az egészségügyben a humánerőforrás-krízis az alapellátást fokozottan fenyegeti, ez derül ki egy friss tanulmányból. Becslések szerint 2025-re akár húszezer orvos is hiányozhat az alapellátás rendszeréből. Jelenleg az orvostanhallgatók csupán öt százaléka az, aki szívesen lenne háziorvos.

Fotó: hvg.hu

Az orvostanhallgatók csupán 5 százaléka szeretne háziorvosként dolgozni a jövőben, a megkérdezettek 72 százaléka egyéb szakterületen helyezkedne majd el, míg a válaszadók negyedének nincs még preferált szakterülete – ez derül ki egy friss kutatásból, melyet a napi.hu szemlézett.

A hallgatók tíz százaléka első választandó szakirányként a gyermekgyógyászatot választja, másodikként a háziorvostant, ez a hallgatók 4,7 százalékát teszi ki, harmadik szakirányként pedig 8 százalék jelölte meg az alapellátásnak ezen területét.

Mind a négy orvosképző egyetem hallgatóit megkérdezték

A felmérésben 465 negyed- és ötödéves orvostanhallgatót kérdeztek meg, a kutatás 2019. december és 2020. április között zajlott.

A kutatást Mohos András, Kolozsvári László, Rinfel József, Varga Albert, Markó-Kucsera Mária és Torzsa Péter készített. A tanulmány címe Orvostanhallgatók szakterület-választással kapcsolatos motivációi, fókuszban a háziorvosi hivatás, és elsőként a Lege Artis Medicinae-ban orvosi szaklapban tették közzé.

Nincs elég utánpótlás

Mint írják: az évente kiadott háziorvostan szakképesítések száma 2014 óta egyszer sem érte el a 150-et. Így a tanulmány szerint kijelenthető, hogy, a több mint hatezer háziorvosi szolgálatot, és orvosonként átlagosan negyvenéves szolgálati időt alapul véve, a jelenlegi szakképzési rendszer nem biztosít elegendő utánpótlást a háziorvoshiány megoldására.

Becslések szerint 2025-re akár húszezer orvos is hiányozhat az alapellátásból.

A háziorvosi pályával kapcsolatos legfőbb problémák között említették:

  • az ala­csony presztízst,
  •  a túl sok adminisztrációt és az alacsony fizetést.

Mint kitértek rá, a vonzerő növelését szolgáló leggyakoribb elképzelések között pedig szerepel többek között, hogy más területen részmunkaidőben végezhessenek mun­kát, a jobb presztízsért, a magasabb fizetésért.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar működési engedéllyel rendelkező orvosok mintegy egyharmadát a már nyugállományban levő orvosok teszik ki, így a helyzet a következő években várhatóan tovább fog romlani.

A humánerőforrás-krízis az alapellátást fokozottan fenyegeti

– írják a tanulmány készítői.

Ennek egyik fő oka a háziorvosi kar elöregedése, felidézik, hogy 2017-ben a felnőtt praxisban dolgozó háziorvosok átlagéletkora 57 év volt, a vegyes praxisban dolgozóké 56,4 év, az egyre idősebb orvosok száma évről évre nő. Kiemelték: az aktívan praktizálók negyedét a 65 évesnél idősebbek tették ki.

Az elemzés szerint a helyzet súlyosságát jelzi, már 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által publikált koncepció is arra hívta fel a figyelmet, hogy a háziorvosok közül akár mintegy 3500-4000 háziorvos természetes lecserélődése is elképzelhető az elkövetkező 10 évben. A kutatás adatai szerint 2022. április 1-jén a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma: 669 volt, a GKI adatai szerint szeptemberben pedig 687 alapellátó praxisban tartósan nem volt állandó háziorvos.

A statisztikai hivatal 2020-as adatai szerint a háziorvosok száma az ezredforduló óta 12 százalékkal csökkent 5159-ről 4536-ra, az érvényes működési engedéllyel rendelkező orvosoknak közel 15 százaléka dolgozik háziorvosként.

A tanulmányban példaként említik, hogy a háziorvos-utánpótlás biztosítása nem hazai sajátosság, világszerte jelentős kihívást jelent. Az Egyesült Királyságban és Németországban is hasonló problémákkal küzdenek.

Problémák, amiket kiemeltek:

  • Öregszik a háziorvosi kar,
  • Sok az üres praxis,
  • Fontos a háziorvosi pálya korai népszerűsítése,
  • A négy orvosképző nem rendelkezik egységes házi orvosi kurrikulummal.

A kutatók három hipotézist vetettek fel, az első az volt, hogy a háziorvosi rendszer fenntartható működéséhez nem elégséges azoknak hallgatóknak az aránya, akik jelenleg célzottan a háziorvosi pályára készülnek. A második hipotézis szerint az orvostanhallgatók kevés információval rendelkeznek a háziorvosi hivatásról, és ez hozzájárul a háziorvoslás alacsony népszerűségéhez. A harmadik hipotézis szerint pedig a orvostanhallgatók szerint alacsony az háziorvosi hivatás presztízse és ez hozzájárul a háziorvoslás alacsony népszerűségéhez.

/www.napi.hu/


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük