Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

Az elemzők szerint elképesztő a magyar gyarapodás: 64 ezer milliárd forint felett a háztartások pénzügyi vagyona


2022 I. negyedév végére 77.545 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1053 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6.825 milliárd a gyarapodás, derül ki a Magyar Bankholding – Takarékbank elemzői közleményéből.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 13.422 milliárd forint volt, 7 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 1485 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1060 milliárdos negyedéves növekedéssel 64.123 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy

A KÉSZPÉNZÁLLOMÁNY AZ ÁLLAMI TRANSZFEREK MIATTI JELENTŐS MEGUGRÁSSAL 452 MILLIÁRD FORINTTAL NŐTT.

Ezenfelül kiugró mértékben, 504 milliárd forinttal emelkedett a látra szóló betétek állománya is, miközben 18 milliárddal csökkent a „lekötött betéteké”. Az eddigi negyedévektől eltérően – elsősorban az inflációs félelmek miatt -, jelentős visszaeséssel, 44 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 75 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság.

Tőzsdei részvényeket kiugró értékben, 217 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, így láthatóan a rally végén sikerült beszállni nagyobb összeggel a piacra a háztartásoknak, amit minden bizonnyal az inflációtól való félelmek is hajtanak. Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 43 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 73 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezenfelül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeknél az első negyedéves globális korrekcióval összhangban 108 milliárd forint volt a veszteség az állományon, a befektetési jegyek szintén 126 milliárd forintos mínuszt mutattak, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 211 milliárdos mínuszt mutatott. Növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 720 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 15 milliárd forint volt az összesített nyereség a forintárfolyam változásából eredően.

FORRÁS: FORRÁS: MNB, TAKARÉKBANK

A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 85 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya jelentősen lassulva 103 milliárd forinttal emelkedett, ami látványos lassulás a 2018 eleje óta megszokott negyedéves szintekről.

RÉGIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A MAGYAR HÁZTARTÁSOK KIFEJEZETTEN POZITÍV KÉPET MUTATNAK A KÖTELEZETTSÉGEKKEL CSÖKKENTETT PÉNZÜGYI VAGYONT TEKINTVE.

Az elérhető legfrissebb, 2020-es Eurostat-adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 120,1 százalékán állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108 százalékos szintről. 2020-ban ez az arány a cseh háztartások esetében 106,6 százalék volt, a görögöknél 104,2 százalék, horvátok esetében 103,3 százalék, Szlovéniában 102,8 százalék, Bulgáriában 122,2 százalék, Finnországban 79,1 százalék, Lengyelországban 73,2 százalék, Romániában 58,8 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 53 százaléka volt a háztartások nettó vagyona. Az osztrák szint eközben 150,8 százalék, míg a német 154,8 százalékon áll, az európai mezőnyt pedig a hollandok közel 277, a dánok 267, a svédek 262 és a belgák 251 százalékkal vezetik.