Fotó: Ádám János/Világgazdaság

Árvízkészültség Észak-Magyarországon

A tájékoztatás szerint az igazgatóság munkatársai mintegy 334 kilométeren látnak el nappali figyelő- és őrszolgálatot első- és másodfokú árvízvédelmi készültség keretében. A szervezet működési területén a vízmozgás legnagyobb részt apadó vagy stagnáló, gyenge áradás már csak a Tisza Tiszapalkonya alatti szakaszán jellemző.

Tokaj térségében a folyó vasárnap reggel óta apad, a Tiszalöki Vízlépcsőnél tegnap délután tetőzött az árhullám. Tiszakeszi térségében még tart a gyenge áradás, de napközben megkezdődik a vízállások stagnálása, Tiszabercelnél pedig hétfőn készültségi szint alá süllyednek a vízállások – írták.

A Bodrog teljes hosszában lassú ütemben apad, az apadás gyorsulása a Tisza Tokajnál tapasztalható ütemesebb apadása után várható, melyre keddtől lehet számítani. A hét végére, jövő hét elejére a folyó teljes hazai szakaszán első fok alatti vízszintek valószínűek – közölték.

A Sajó jelentős részén apadás tapasztalható, egyedül Kesznyéten térségében és a folyó torkolathoz közeli szakaszán stagnálnak a vízszintek, míg a Taktán a hétfő reggeli vízállás tetőzés közeli állapotnak tekinthető. A kesznyéteni árvízkapu Takta felőli oldalán lassú emelkedés tapasztalható, a kapu nyitására csütörtökön vagy pénteken lehet számítani.

A vízügyi igazgatóság működési területén a 3307-es számú, ároktői komphoz vezető út két szakaszát a Tisza magas vízállása miatt a közútkezelő lezárta, Ároktő és Tiszacsege között a komp nem üzemel – olvasható a bejegyzésben.

Emellett a 36107-es út Kesznyéten és Sajóörs közötti szakaszán a Sajó áradása miatt teljes útlezárás van érvényben, a folyó magas vízállása miatt pedig Muhi és Köröm között nem közlekedik a komp.

A tájékoztatás szerint az igazgatóság mind a hét belvízvédelmi szakaszán, összesen harminckét szivattyútelepen van elrendelve belvízvédelmi készültség, az elmúlt nap alatt a befogadó folyókba mintegy 690 ezer köbméternyi belvíz átemelése történt meg.

Vízkonfliktus, aszály és árvizek Magyarországon

A Green Policy Center szakmai beszélgetéséről szóló tegnapi cikkünkben megírtuk, hogy bár a köztudatban Magyarországot vízgazdag országként szokták emlegetni, a klímaváltozás és a rosszul elsült emberi beavatkozások következményeként ez az állítás kevésbé állja meg a helyét. Változtatás nélkül, jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, de akár az energiaszektorban is a közeljövőben.

O. Lakatos Boglárka a vízügyi kockázati tényezők kapcsán elmondta, hogy egy éveben, ugyanazon a területen szinte egyszerre is kialakulhat aszály, belvíz és árvíz is.

Nem helyes, hogy vízkárként hivatkozunk ezekre, hiszen a fenntartható tájhasználat és az alkalmazkodás lényege éppen az lenne, hogy használjuk fel, és ne védekeznünk kelljen ezek ellen.

– fogalmazott O. Lakatos, az Országos Vízügyi Főigazgatóság kollégája, vízügyi kutató a szakmai beszélgetésen.