A közlemény szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy a követeléskezelő cégek az utolsó negyedévben visszafogták működésüket.

Fizetési meghagyást elsősorban követeléskezelők, közműcégek, mobilszolgáltatók indítottak; továbbra is kevés magánszemély kezdeményez eljárást, az összes eset mintegy három százaléka köthető hozzájuk – jelezték.

Rámutattak: a korábbi évekhez hasonlóan, a kérelmek túlnyomó többsége tavaly is tízezer és hárommillió forint közötti követelésről szólt.

A kamara adatai alapján tavaly kissé nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,3 százalékát vitatták az adósok. Ilyenkor az eljárás kezdeményezője dönthet arról, hogy lemond a követeléséről vagy bíróságon folytatódik az eljárás.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke a közlemény szerint elmondta:

ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképp vegye át,

mert második kézbesítési próbálkozás után öt munkanappal a hivatalos iratot kézbesítettnek tekintik.

Ha valaki nem ért egyet a követeléssel, például azért, mert túl nagy összeg szerepel benne vagy időközben már rendezte a tartozást, ellent kell mondania,

amelynek nincsen díja – tette hozzá. Figyelmeztetett, hogy ellentmondani csak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napig lehet.

Arra is kitért, hogy

amennyiben valaki nem tudja rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes fizetési halasztást vagy részletfizetést kérnie az eljáró közjegyzőtől, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását is lehet igényelni.

A fizetési meghagyásos eljárás lejárt pénzkövetelések, például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy károkozás esetén nyújt egyszerű igényérvényesítési lehetőséget, már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Hárommillió forintig nem is lehet közvetlenül bíróságon peres eljárást indítani; három- és harmincmillió forint közötti tartozás esetén bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is választható – ismertették a közleményben.