A szakember a változások közül kiemelte a villamosenergia-piacok összekapcsolódását, az új technológiák és működési modellek kialakulását, az energetikai okostechnológiák térnyerését. Hamarosan akár maguk a fogyasztók is az energiapiacra léphetnek, energiaközösségek jöhetnek létre – idézte az elnök szavait az MTI.
Magyarország szempontjából különösen fontosnak nevezte, hogy bővülnek a földgázbeszerzés lehetőségei, hiszen így alacsonyak maradhatnak a rezsiköltségek. A legfőbb beszállító továbbra is Oroszország lesz, de Horváth Péter János üdvözölte, hogy októberre Szerbia felől új útvonal épül ki, valamint azt, hogy hamarosan a Kaszpi- és a Fekete-tenger felől is lehetővé válhat a beszerzés.
– mondta az MEKH első embere.
A belföldi energiatermelésről szólva méltatta a háztartási méretű napelemek és naperőművek terjedését. Együttes beépített kapacitásuk az elmúlt 5 évben több mint a tízszeresére nőtt, de nem szabad elfelejteni, hogy a kihasználtságuk mindössze 15-16 százalék körüli, hiszen éjszaka vagy borús időben nem képesek villamos energia előállítására.
A napelemes rendszerek mellett ezért nélkülözhetetlenek a folyamatosan működő erőművek, de Horváth Péter János zöldtávhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia szélesebb körű fűtési felhasználását, és a környezetbarát közlekedés ösztönzését is szükségesnek tartja.
A hulladékra feldolgozható és hasznosítható nyersanyagként kell tekinteni, az illegális hulladékok ellen pedig nem csupán azok felszámolásával kell küzdeni, hanem az újraképződés megelőzésével is – derül ki a hetilap interjújából.
