Gyereket nevelni nem olcsó dolog. A kicsik évről évre többe kerülnek: részben az infláció, részben a cseperedésükkel együtt járó növekvő igények és szükségletek miatt. A bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyerekeket nevelő családok esetében pár tízezer forint megspórolható havonta az ingyenes óvodai étkezéssel. Erről azonban sok család nem tud, illetve a minimálbér növekedése, valamint esetleg a testvér érkezése miatt minden év elején érdemes újraszámolni a család egy főre eső havi jövedelmét.
Ingyenes óvodai étkezés 2025-ben
Ahhoz, hogy 100%-os gyermekétkeztetési kedvezményt vehessetek igénybe, ki kell tölteni az ehhez szükséges nyilatkozatot a bölcsődében, illetve óvodában. Az ingyenes étkezés abban az esetben jár, ha a gyermek:
- három- vagy többgyerekes családban él,
- fogyatékos, tartósan beteg vagy olyan családban él, ahol fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermeket nevelnek,
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
- nevelésbe vett,
- családjában a havi egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és tb-járulékkal csökkentett összegének 130 százalékát. Ez az összeg 2025. január 1-jétől 251 397 forint.
Mennyi az egy főre eső havi jövedelem a családban?
A nettó minimálbér 2025-ben 193 382 forint, melynek a 130%-a jelenti a család egy főre jutó havi jövedelmét, azaz 251 397 forintot. Tehát egy kétgyerekes család esetén, ha a szülők havi jövedelme 2025-ben nem éri el az 1 005 588 forintot, és mindkét gyermekük állami fenntartású bölcsődébe vagy óvodába jár, a nyilatkozat kitöltését követően nem kell fizetniük az étkezésért.
A bölcsődei, illetve óvodai étkezés ára intézménytől függően a 2024/2025-ös nevelési évben napi 600–1200 forint között mozog. Ha tehát egy család két bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyermeket nevel, úgy az ingyenes étkezéssel havi szinten 24–48 000 forint közötti összeget spórolhatnak meg.
Mi számít bele, és mi nem?
Az egy főre eső havi jövedelembe értelemszerűen beletartoznak a munkaviszonyból, vállalkozásból származó nettó jövedelmek. Ezenkívül, ha már a szülő nem dolgozik, a nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás. A gyermek ellátásával kapcsolatos olyan havi jövedelmeket, mint a csed, gyed, gyes, gyet, családi pótlék, tartásdíj vagy árvaellátás, ugyancsak bele kell számítani. A rendszeres pénzbeli ellátások – például: ápolási díj vagy álláskeresési támogatás –, illetve olyan egyéb jövedelmek, mint az ösztöndíj vagy a bérbeadásból származó jövedelem, szintén az egy főre eső havi jövedelem részét képezik.
Ugyanakkor nem kell beleszámolni például a családdal együtt élő nagyszülő jövedelmét. Az egy főre eső havi jövedelem kiszámításakor az egy ingatlanban élő, ott bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülőt, a szülő házastársát/élettársát, 18 év alatti gyermeket, illetve olyan 25 év alatti gyermeket, aki nappali képzésben tanul, kell figyelembe venni.