Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

Aggasztó a helyzet, nagy változásra figyelmeztetnek: ezeknek az élelmiszereknek hamarosan búcsút inthetünk


A klímaváltozáshoz kapcsolódó veszteségek meghaladhatják az évi 5 milliárd eurót. Egyre gyakoribbak és súlyosabbak Európában az extrém időjárási jelenségek, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a helyi mezőgazdaságra. Pénzcentrum megírta, hogy az Európai Parlament által megrendelt és kiadott tanulmányból kiderült, fontosnak tartják a mezőgazdasági ágazat alkalmazkodási stratégiáit, amelyek magukba foglalják többek között a jobb gazdálkodási gyakorlatokat, a kockázatkezelési eszközöket, valamint a politikai támogatást egyaránt.

Az éghajlati jelenségek hatásai

A szélsőséges időjárási jelenségek egyre rosszabb hatást gyakorolnak az EU-s termelésre. Az új uniós tanulmány betekintést nyújt a mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokba. Vizsgálták, hogy a most tapasztalt jelenségek, valamint az előre jelzett növekedés hogyan hat majd az uniós mezőgazdasági termelésre.

„Szélsőséges eseményeknek nevezhetjük az olyan jelenségeket, mint a hőhullámok, az extrém hideg időszakok, a heves esőzések, a viharral társított árhullámok, az áradások, a földcsuszamlások, az aszályok, az erdőtüzek és heves, széllel és jégesővel járó viharok. Az éghajlatváltozás befolyásolhatja ezek gyakoriságát és súlyosságát, és ez az összefüggés különösen egyértelmű a hőhullámok esetében. A szélsőséges események előfordulásának és súlyosságának történeti és előrejelzett tendenciái hasonló képet mutatnak: a rendkívül meleg nyári hőmérsékletek egyre gyakoribb egész Európában, fokozatosan szárazabbak lesznek a körülmények Dél-Európában, miközben emelkedik a heves esőzések száma Észak- és Közép-Európában”

– írta meg a Pénzcentrum a ‘The impact of extreme climate events on agricultural production in the EU’ című dokumentum alapján.

A növekedés mértéke közel sem kedvező. Az évszázad végére a leghidegebb éghajlaton minimum az ötszörösére nőhet meg azoknak a napoknak a száma, amikor hőhullámot regisztrálnak. Európa melegebb részein pedig akár a harmincszorosa is lehet. Az aszály hatása egyértelműen súlyosabbá válik, Dél-Európában meg is háromszorozódhat. Az ehhez kapcsolódó veszteségek pedig meghaladhatják az évi 5 milliárd eurót. A veszélyeztetett ágazatok közé tartoznak a nem öntözött gabonafélék, főleg a kukorica, de gondban lehetnek a gyümölcsfák, az évelő növények, valamint a gumósok.

A legfontosabb kihívások

A tanulmányban az alábbi pontokban foglalták össze a legfontosabb kihívásokat:

  • A Közös Agrárpolitika (KAP) és a vízgazdálkodási politikák közötti összehangolás hiánya: Európában a folyóvízi medence szintjén korlátozott az ambiciózus vízgazdálkodási intézkedések bevezetése a mezőgazdasági szektor számára az extrém időjárási események alatt.
  • Rendszerszintű megközelítések hiánya: bár bizonyítottan hatékonyabbak lennének az extrém időjárási események növekedésével szemben, a mezőgazdasági rendszerek szintjén hiányoznak a rendszerszintű megközelítések.
  • Kockázatkezelési eszközök alulhasználata: a tagállamokban általánosan „alulhasználtak” a kockázatkezelési eszközök (biztosítások, kölcsönös alapok), és gyenge a KAP intézkedések mobilizálása ezek támogatására​​.

A mezőgazdasági veszteségek nagy része aszálykár lesz, ami főleg a mediterrán régiókban okozhat problémát. A legkisebb mértékben a boreális régiót érinti majd, de itt is bőven érezhetőek lesznek a hatások. Hozzátették, hogy a szélsőséges események 3 százaléka felelős a gazdasági veszteségek 60 százalékáért.

Mi történik az élelmiszerekkel?

Összefoglalták a legfontosabb mezőgazdasági álágazatokat és terményeket érintő hatásokat is. Ennek alapján a kukorica és a szója esetében a klímaérzékenységük okozhat problémát. Ezek ugyanis különösen érzékenyek az extrém hőségre és aszályra. A kukorica klímaadaptációs képessége csökken Dél-Európában, de terjeszkedik észak felé, így ma már Dániában is foglalkoznak vele. A szója klímatűrése pedig nyugat felé tevődik.

Ami a gumós növényeket illeti, mint a burgonya, a hagyma, vagy a cukorrépa, ők szintén érzékenyek az aratási időszakban bekövetkező extrém esős körülményekre. Az olajfa esetében elmondható, hogy egy rendkívül ellenálló fajról van szó, de néhány típusa érzékenyebb az agrár aszályokra. Itt sokkal inkább az erdőtüzek jelentik majd a problémát.

A szőlőültetvények esetében a már most is tapasztalható késő tavaszi fagyok okozzák a legnagyobb gondot. A gyümölcs esetében a megfelelőségi zónák egy ideje már észak felé tolódnak. Nincs ez másként a gyümölcsök esetében sem, ahol szintén a késő tavaszi fagyok károsíthatják meg a terméseket. Emellett a nyári hőség és az aszály sem kedvez a termesztésüknek.

Mi lehet a megoldás?

Mindenekelőtt a jövedelem stabilitásának növelése az éghajlati változékonyság ellenére. Szükség lenne az öntözési ütemezésre, az öntözés hatékonyságának javítására, a talaj alatti öntözésre. Emellett növelni szükséges az állatok védelmére szolgáló menedékhelyeket az elemekkel, valamint a hőséggel szemben. Ki kellene terjeszteni az árvízi területeket a mezőgazdasági területekre, de javítani szükséges az árvízvédelmi menedzsmentet is.

Ami a mezőgazdasági rendszert illeti, itt az ellenálló képesség növelése a cél, amibe beletartozik a talaj egészségnek és szerkezetének javítása, a víz visszatartása, az elvezetési kapacitásának növelése érdekében. Be kellene vezetni a vetésforgót és a növényi diverzifikációt. Végül, de nem utolsó sorban hőségtűrő növényekre van szükség.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Don`t copy text!