Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

A munkaerőhiány miatt drágulás várható a zöldség-gyümölcs fronton


Bár a paradicsom és a szamóca egy kicsit olcsóbb lett az elmúlt hetekhez képest, hosszabb távon nagy árzuhanásra nem számíthatunk, mert a kertészetek egy részét a munkaerőhiány ellehetetleníti.

A szamóca már eddig is olcsóbb volt, mint tavaly, és most az előző héthez képest is lejjebb kúszott az ára. A legtöbb zöldség ára nem mozdult, a spenót, a sóska és a fejes saláta viszont drágább lett, a spárgáért és a karfiolért viszont kevesebbet fizethetünk. Vegyes a kép, ráadásul, elég nagy az eltérés a kiskereskedelmi beszerzési, a nagybani és a fogyasztói piacok árai között is – mondja a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, amely szerint nem ez az ágazat fogja vinni a prímet az élelmiszerek inflációs trendjében.

A gömb paradicsom kiskereskedelmi beszerzési ára a 17. héten 740 forint, míg az azt megelőző héten 860 forint volt. A fővárosi nagybani piacon (innen vásárol a legtöbb üzlet) a gömb paradicsom ugyanekkor 835 és 900 forint között volt kapható. Érdekes, hogy két nagyobb fővárosi fogyasztói piaci ár között is volt 100-200 forint különbség, de két vidéki, a szegedi és a debreceni árak között is előfordulnak nagyobb különbségek. Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint a különbségeket egyszerűen logisztikai eltérések okozzák: a kiskereskedelemnek jobb az infrastruktúrája, szállítási és tárolási kapacitásai, valamint nagy volumenben vásárolnak, ami olcsóbb beszerzést is jelenthet. Ez a zöldség-gyümölcs szektor piaci oldala, amit az európai kereslet-kínálat alakulása is befolyásol. Az orosz–ukrán háború miatt például bizonytalan volt a török termékek elhelyezése, de miután tisztázódott, hogy nem az európai piacra kerülnek, kiderült, ennek nem lesz árleszorító hatása.

Az árak alakulásának sokféleségét a zöldség-gyümölcs fronton leginkább a termelői oldal tarkasága is okozza. A szabadföldi növényeknél az időjárás is nagy úr, hol a fagy, hol a forróság szól bele, hogy milyen lesz a termés, milyen lesz az árakat is meghatározó kínálat. A paradicsomot, a paprikát, szinte kivétel nélkül üvegházakban, fóliákban termelik, csak az ipari felhasználásra termesztenek jószerivel már a szabad ég alatt ezekből a növényekből. Ezeknek a zöldségeknek az ára pont az energiaárak felrobbanása miatt emelkedtek nagyon, ha nem nőnek tovább az energiaárak, akkor stabilizálódik a paradicsom, és paprika ára is. A szamócánál ez az arány 60-40 százalék az üvegházi, fóliás termelés javára, így itt a május végére beérő szabadföldi szamóca, növelve a kínálatot, még lejjebb viheti az árakat. A burgonyát szabadföldön termesztik, ennek ára még a tavalyihoz képest sem változott túl sokat. Az üvegházas termelés békeidőben kiegyensúlyozottan viszi a piacra a termékeket kevésbé ingadozó árszint mellett, most éppen itt lódultak meg az árak az energiaköltségek miatt az elmúlt hetekben, ez látszik most lenyugodni.

Az idénymunkások egyre csökkenő létszáma viszont akkor is sújtja a termelőt, ha üvegházban, és akkor is, ha szabadföldön gazdálkodik, sok kertészet éppen emiatt húzta le a rolót, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a csökkenő kínálat miatt is emelkedhetnek hosszabb távon is az árak.

Az évek óta tartó munkaerőhiányt, az Ukrajnából menekült családok munkába állása sem oldja meg. Ennek több oka van Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint: egyfelől főként nők érkeznek gyermekekkel, másfelől pedig a nyugati európai országok magasabb bérei vonzóbbak, ha egyáltalán hajlandók ebben a szektorban munkát vállalni. Itthon a betakarítás szinte minden zöldség-gyümölcsnél problémát okoz, ez az a többletmunka, ami néhány hétig tart, így nem nyújt hosszabb, biztosabb megélhetést, de ezt a munkafolyamatot gépesíteni is csak részben lehet, a beruházások pedig tőkeigényesek. A munkaerőhiánynak tudható be az is, hogy például, pont a szamóca termőterülete 800 hektárról 700 hektárra csökkent rövid idő alatt. Apáti Ferenc, szerint az idénymunkások nagyon hiányoznak az ágazatnak, a FruitVeb elnöke ezt a saját bőrén is tapasztalja, ő maga, a szakmai szervezet irányítása mellett a debreceni egyetemen is oktat, mégis kénytelen a 30 hektáros ültetvényébe hazarohanni, permetezni, mert az utóbbi időben szinte lehetetlen munkaerőt találni, főként nem szakképzettet.