Hazánk több szempontól is versenyhátrányban van ilyen téren, a régióban a nyelv, a Nyugattal összevetve pedig a fizetések miatt.

Fotó: MTI

A Prohuman ügyvezető igazgatója, Juhász Csongor elmondta, hogy az elmúlt években, elsősorban a termelőszektorban egyre több vendégmunkásra lett szükség, mert több helyen lényegében „elfogyott” a bevethető magyar munkaerő, és már a környező országokban sem találtak elegendő dolgozót.

A bérek jelentősen emelkedtek az utóbbi években, ám a kelet-európai és nyugat-balkáni, EU-n kívüli munkaerőért nemcsak a közép-európai térség más országaival, de a sokkal magasabb béreket kínáló nyugat-európai országokkal is versenyzünk, ugyanis a munkaerőhiány általános európai jelenség.

Ennek függvényében Magyarország több szempontból is versenyhátrányban van, ha a vendégmunkások bevonzásáról van szó, a régióban a nyelv, a Nyugattal összevetve pedig a fizetések miatt – derül ki a 24.hu beszámolójából.

A WHC Csoport ügyvezetője, Göltl Viktor arra hívta fel a figyelmet, miszerint a harmadik országbeliek foglalkoztatása nélkül a magyar munkahelyek is bajban lennének, emellett vannak olyan területek, amelyekben a nem európai vendégmunkások hosszú távon jobban helytállnak, mint például a monotonabb munkáknál.

Egyre nő a képzett dolgozók aránya

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) éves jelentése alapján 2021-ben több mint 23 ezer harmadik országbeli dolgozott munkavállalási engedéllyel, akik közül 42% általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 13,5% szakmunkás volt, közel 30% pedig diplomás.

Kiemelték, hogy az utóbbi években az egyszerűbb, képzettséget nem igénylő munkakörökbe jelentkező, szakképzetlen munkaerő mellett egyre több képzett, magasabb kvalitású munkavállaló érkezett hazánkba.

A másik nagy csoport a bejelentett, engedélyre nem köteles, főképp uniós országból érkező külföldi munkavállalóké, akik majdnem 15 ezren voltak, s közülük 50% általános iskolát végzett, csaknem 22 százalék pedig diplomával rendelkezett.

Nehéz időkben a kölcsönzött munkaerőt bocsáthatják el először

Az energiaválság miatt azonban már lehet hallani várható bezárásokról, lehetséges leépítésekről, emellett az is előfordulhat, hogy nehéz időkben a kölcsönzött munkaerőt bocsátják el a cégek először, s ennek kapcsán a kölcsönzők is megosztották a tapasztalataikat.

Véleményük szerint a covid-járvány megjelenése után azok a cégek voltak jobb helyzetben, amelyek nem küldték el a dolgozóikat a lezárások idején sem, hanem valamilyen konstrukcióban megtartották őket, hiszen így az újraindulás sem okozott gondot.

Ez a jelenlegi helyzetben sincs másképp: ha a cégek az energiaigényesebb téli időszak nehézségeit is át tudják vészelni, amint jobb irányba fordulnak a dolgok, könnyebben fel tudják majd pörgetni a termelést, és visszatérni a régi kerékvágásba.