Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

A magyar boltok élelmiszerár-drágulását vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal


A Gazdasági Versenyhivatal tavasszal tovább növeli az eljárások számát a digitális szolgáltatók körében a fogyasztók védelme érdekében; a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el – ezekről beszélt Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Médiapiac.com-on megjelent írásban.

Fotó: hirnavigator.hu

A hivatal elnöke a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar hatóság jelenleg a digitális óriásvállalatok közül a TikTok, a Viber és a Google bizonyos megoldásait vizsgálja. A Viber ellen indított eljárásnál az a kérdés – akárcsak a Facebook esetében -, hogy adataikkal fizetnek-e a felhasználók a szolgáltatásokért – részletezte. A kínai tulajdonú, Amerikában bejegyzett TikTok gyakorlatát elemezve a versenyhatóságnál felmerült, hogy a videómegosztó valószínűleg nem tájékoztat megfelelően a kezelt adatok felhasználásáról, de emellett a hivatal a reklámok ügyében is fogalmazott meg kételyeket – tájékoztatott.

A GVH vizsgálata a Google-nál annak tisztázásáért indult, hogy a vállalat jogsértően befolyásolja-e a dalszöveg közzétételével foglalkozó piaci szereplők közötti versenyt azzal, hogy a többi honlap linkjei előtt a saját szolgáltatását helyezi el. Rigó Csaba Balázs felidézte, hogy a tavasszal életbe lépő uniós előírások új feladatokat adnak a versenyhatóságnak a technológiai cégek esetleges jogsértő megoldásainak kivizsgálásában, versenyfelügyeleti eljárást indíthatnak annak megállapításáért, hogy a digitális platformszolgáltatók megfelelnek-e az uniós jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek.

A hivatal elnöke emlékeztetett arra, hogy a GVH számos eljárást lefolytatott a piacvezető óriáscégeknél, így született már magyar határozat a PayPal, az Apple, a Google, a Facebook és a Booking.com esetében is. A holland szállásfoglaló cég például többek között agresszív pszichés nyomásgyakorlással késztette a felhasználókat mihamarabbi foglalásra – részletezte.

Felhívta a figyelmet arra, hogy számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatokkal, pedig a személyes adatok értéke adott esetben messze meghaladhatja egy-egy átlagos értékű előfizetési díj nagyságát. Arról is beszámolt, hogy 2022-ben a Yettel 1,3 milliárd forint, az Alza 450 millió forint, a Vodafone pedig 245 millió forint fogyasztói jóvátételt vállalt a GVH eljárásának eredményként. A versenyhatóság elnöke leszögezte, hogy a Vodafone Magyarország megvásárlásánál a kormány jogszerűen járt el, a versenyhivatali eljárás alóli mentesítés jogintézménye széles körben elterjedt szerte a világban.

“Önmagában az összefonódás is lehet közérdek, és egy új, erősebb piaci szereplő megjelenése pedig éppen hogy erősítheti is a versenyt a telekommunikációs szektorban, ami a fogyasztók javára válhat” – fogalmazott.

A lapban felidézték a hónap elején tett bejelentést, miszerint a Vodafone magyar tulajdonba kerül, a vállalatot megveszi a 4iG Nyrt. leányvállatataként működő Antenna Hungária, illetve a magyar állam képviseletében a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.; előbbi a magyar Vodafone 51, utóbbi a 49 százalékát szerzi meg. A 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány, így a felvásárlást nem vizsgálja a GVH.

Vizsgálják az élelmiszer-kereskedelmet

Az elnök tudatta: a GVH vizsgálatot tervez az élelmiszer-kereskedelem területén, de előtte piaci konzultációba kezdett. Korábban a Pékszövetséggel, idén pedig egy élelmiszeripari érdekképviselettel és további ágazatok képviselőivel egyeztetnek.

Elemezzük, hogy a kereskedelmi ágazat egy-egy részében miért ugranak meg az árak: a nemzetközi folyamatok, az importkitettség, az árfolyamok alakulása, esetleg a nyersanyag-kínálat miatt tapasztalható-e a drágulás, vagy a részt vevő vállalatok jogellenes magatartása, összebeszélése, kartellje miatt

– közölte.

Rigó Csaba Balázs akkor azt is kifejtette, hogy versenyjogi szempontból egyes élelmiszerek árának állami korlátozása, vagyis az ársapka elfogadható, különleges helyzetekben ugyanis a döntéshozók beavatkozhatnak a kereskedelem, a verseny egyes folyamataiba. Ha az intézkedés átmeneti jellegű, fontos társadalmi célt szolgál, és érzékelhető, hogy a versenykorlátozás milyen feltételek teljesülése esetén szűnik meg,

a kormányok, de akár az Európai Unió is beavatkozhat.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük