Közzétette - Kategória - Belföldi krónikák

A gondatlanság egyre több emberéletet követel az utakon: nagy változás jöhet az autók irányjelzőinél is


Az irányjelzési technológia is bekerült a gyártók fókuszába, mert az autóvezetők nemtörődömsége egyre több emberéletet követel.

Készítő: Zmaj88
|
Forrás: Getty Images/iStockphoto

Nagy autógyártó cégek, mint a Tesla és a Volkswagen igyekszik modernizálni, automatizálni a járművek irányjelzőit. Az elképzelések szerint a jövőben nem a volán mellett elhelyezett karokkal, hanem a kormánykerékre szerelt kis gombokkal kellene vezérelni az irányjelzőt. Az sem kizárt, hogy az irányváltást érzékelve a kormány ad majd ki valamilyen hangot, arra ösztönözve a vezetőt, hogy indexeljen.

Az „előzési asszisztensek” is számos lépést átvehetnek a sofőrtől: figyelhetik a jármű mögötti és az oldalsó teret, beállíthatják a jelzőt és irányíthatják az előzési manővert, de akár a vezető tükörbe vetett pillantására is reagálhatnak. A cél, hogy a technika kompenzálja az emberi hibákat.

A német Spiegel magazin írása szerint, melyet az economx.hu szemlézett, minderre azért van szükség, mert a legtöbb közúti balesetet a gyorshajtás mellett az irányváltás jelzésének elmulasztása okozza. Németországban 2022-ben mintegy 30 ezer ember sérült meg vagy halt meg olyan balesetben, amelyet a kanyarodó autók okoztak.

Az indexelés témája különösön érzékeny Németországban.

Az ADAC autóklub adatai szerint ugyanis minden harmadik autóvezető nem jelez kanyarodáskor, sávváltáskor. Ezen a területen a németek Európa-bajnokoknak számítanak.

Ráadásul a közlekedési kultúra romlása az „ego-társadalom” irányába tett újabb lépést – vélik szakértők.

Az indexelés pedig egyáltalán nem megerőltető tevékenység, ráadásul senki nem húz hasznot annak elmulasztásából. A jelzés mellőzésével senki nem halad, nem tolat, nem előz gyorsabban, ha viszont jelez, balesetet előzhet meg.

Ám az indexelés elmulasztása, mint hanyagság, egyre gyakoribb, az irányjelzést a sofőrök inkább amolyan önzetlen jótettként értelmezik. Van olyan szabályszegő is, aki a „szabad utat a szabad polgárnak” mottó jegyében nem teszi ki az indexet.

Az indexelés szabályai nem egyéniek, ezeket pontosan rögzítették: lekanyarodás, előzés, sávváltás esetében a jelzés kötelező.

Azaz a sofőrnek jeleznie kell:

  • ha balra vagy jobbra akar kanyarodni,
  • ha előzni akar, már a kormánykerék kihúzás előtt és utána is,
  • ha elhagy egy körforgalmat: a közvetlen kijárat előtt, és nem fél körrel előtte.

Németországban az indexelés elmulasztása elméletileg 10 eurós bírsággal jár.

A szabályszegő sofőröket nehéz tetten érni, mert az ügy kivizsgáláshoz a rendőrautónak közvetlenül a mulasztó autó mögött kell haladnia.

A jelzőberendezések nem olyan régiek, mint az autó – jelzi a német hírmagazin. Emlékeztet, hogy a lovaskocsikhoz és a kerékpárokhoz hasonlóan az irányváltoztatásokat kezdetben a gépjárművekben kézzel jelezték. A hivatásos sofőrök számára csak később fejlesztették ki az indexet, például a Bosch-nál vagy a Carl Zeiss-nél,

Magyarországon az indexelés elhagyásáért 3 büntetőpont jár

A KRESZ szerint az indexelés minden irányváltoztatásnál kötelező.

Irányváltoztatásnak minősül például,

  • ha a jármű a terelővonalat,
  • az úttest szélét
  • vagy a képzeletbeli felezővonalat átlépi,
  • forgalmi sávot változtat,
  • ha másik útra kanyarodik,
  • letér a főútvonalról, szilárd burkolatú útról.

Ilyenkor a vezető köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni, valamint jelezni a szándékát. A másik útra való kanyarodás mellett tehát indexelni kell előzési szándék esetén, amennyiben az előzés irányváltoztatással jár, valamint megálláskor, elinduláskor, illetőleg az úttestre hajtáskor.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük