A szem az egyik legbonyolultabb és legérdekesebb szervünk – összetett folyamatok segítségével lehetővé teszi, hogy az egyik legfontosabb érzékelést, a látást átélhessük. De tudtad, hogy valójában fordítva és két részletben, gyakorlatilag elfelezve rögzíti a képet, és képtelen látni a vörös színt? Íme 8 érdekesség, amit eddig biztos nem hallottál a szemről!
Fordítva látunk mindent
A szemed valójában nem is úgy érzékeli a képeket, ahogyan te látod – mindent fordítva rögzít, és csak az agyadnak köszönhető, hogy végül helyesen látsz mindent. Ez azért van, mert a domború szemlencsén keresztül úgy törik meg a fény, hogy a kép megfordul és tükröződik, és a retinádhoz már így jut el.
Ezt egyébként már a 17. században felfedezték, méghozzá Réné Descartes volt az, aki egy bika szemgolyójával kísérletezett, és rájött, hogy a retinához már csak egy kicsinyített, fordított kép érkezik meg. Ráadásul az agyad két féltekéje egy-egy fél képet kap csak, amit aztán össze kell raknia teljessé.
Nem látjuk a piros színt
Bár piros, zöld és kék receptorok is vannak a szemedben, valójában az első csak sárgás-zöldes, a második pedig csak kékes-zöldes színeket rögzít.
Megint az agyad csinálja meg a munka oroszlánrészét: ezeknek a rögzüléseknek az alapján összerakja a vörös színt.
Sőt, a zöldespirosat és a sárgáskéket sem tudod látni, a szemed nem képes őket érzékelni – éppen ezért elképzelni sem tudod ezeket a színeket, pedig léteznek.
Elég rossz a periférikus látásunk
Bár ezt a mindennapokban nem igazán érzékeled, a periférikus látásod elég csapnivaló.
Gyakorlatilag fekete-fehérben látod a látóhatárod szélét, és elég homályosan is.
Azért nem érzékeled, hogy így van, mert a szemed folyamatosan mozog, hogy kitöltse a hiányosságokat.
A kék szeműek mind rokonok
Elég durva elképzelni, de mindenki, akinek kék a szeme, egyazon őstől származik.
Az ezt okozó mutáció valamikor 60-100 ezer évvel ezelőtt jelent meg – eredetileg mindenkinek barna szeme volt, és csak utána váltak szét a színek.
Mindegy, hogy Németországban vagy Jordániában él valaki, ha kék szeme van, egy elődre vezethető vissza a származása – arra, akinél először megjelent ez a mutáció.
Elég keveset pislogunk
Talán te is úgy képzeled, hogy rengeteget pislogunk – már ha gondolkodsz ilyesmin, ugyanis ez az automatikus reakció nem gyakran jut az eszünkbe, hiszen nem tudatosan kontrolláljuk.
Valójában azonban egy perc alatt összesen csak tizenhétszer csukjuk le és nyitjuk ki újra a szemeinket, ami évente 5,2 millió pislogást jelent.
Rövidebb és hosszabb szemgolyók
Ha rossz a szemed, nem mindegy, hogy közelre látsz rosszul, vagy távolra – ettől függ ugyanis, hogy hosszabbodik vagy rövidül a szemgolyód!
Ha rövidlátó vagy, a szemgolyód hosszabb, mint a normális, ha pedig távollátó, akkor rövidebb.
Még a fizikai tulajdonságai is megváltoznak ilyenkor a szemünknek.
Nem változik a szemgolyó mérete
Furcsa, de így van: a szemgolyód mérete ugyanakkora, mint amekkora a születésednél volt!
Egyáltalán nem változott, csak a tested többi része nőtt hozzá.
Érdekesség, hogy hiába romlott mostanra a szemed, amikor pici voltál, még biztosan tökéletesen láttál néhány centire – pontosan olyan távolságba, amilyen messze az édesanyád arca volt szoptatás közben.
Nem mindegy, miért sírsz
Az ember azt hinné, hogy a könny az könny, semmi extra nincs benne – pedig nem mindegy, hogy miért sírunk!
Attól függően, hogy milyen érzelem váltja ki a könnyeket, változik az összetétele is.
Más kémiai kompozíciója van egy szomorú vagy egy boldog könnynek, sőt, annak is, ha valami csak irritálja a szemeidet.
Még az is könnynek számít, amivel gyakorlatilag „bekened” a szemeidet pislogásnál, hogy ki ne száradjanak.
