Nagy jelentőségű bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök pénteken: 2022-től a 25 éven aluli fiatalokat személyijövedelemadó-mentesség illeti meg. A kormányfő által 130-150 milliárd forintos költségűre becsült intézkedés százezres nagyságrendben érinti majd a fiatal munkavállalókat. Az Origo utánajárt a részleteknek.
FOTÓ: CSUDAI SÁNDOR – ORIGO
Orbán Viktor a munkába lépés támogatását és a foglalkoztatás további javítását tűzte ki célként, megjegyezve: az átlagfizetésig adnának teljes adókedvezményt a fiataloknak. Ezt emelte ki Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter is a kormányfői bejelentés után megjelent közösségimédia-bejegyzésében. A miniszter posztjában azt ígéri, hamarosan újabb részleteket tesznek közzé a bejelentésről.
Tízezrekkel marad több a fiataloknál
A kormányfői bejelentés jelentőségét valójában az mutatja meg, ha áttekintjük, a tervezett teljes adómentesség mennyi pénzt hagy a fiataloknál. Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, és a kereseti-foglalkoztatási adatok is nyilvánvalóan változni fognak addig, de egyszerű számítással így is hamar láthatóvá válik, mennyi pénz maradhat a fiataloknál.
Magyarországon az átlagkeresetek számos változó mentén térhetnek el egymástól. Különbség van a jövedelmek között régiók, korosztályok, sőt, nemek között is. Az eltérések mellett azonban világosan látszik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból a növekvő tendencia: Magyarországon a bruttó átlagkereset folyamatosan növekszik.
A KSH legutóbb a 2020. októberi, azzal egyidejűleg a tavalyi év első 10 hónapjában mért átlagkereset értékét tette közzé.
2020. OKTÓBERBEN A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET MAGYARORSZÁGON 397.400 FORINT VOLT, MINTEGY 8,8 SZÁZALÉKKAL MAGASABB, MINT EGY ÉVVEL KORÁBBAN. 2020. JANUÁR–OKTÓBERBEN A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET 395.300 FORINTOT ÉRT EL, A KEDVEZMÉNYEK NÉLKÜL SZÁMOLT NETTÓ ÁTLAGKERESET 262.900 FORINTOT ÉRT EL.
A KSH az adatszolgáltatás kapcsán a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkereseténél a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket, és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket veszi figyelembe.
A hivatal közöl természetesen demográfiai jellemzők mentén bontott adatokat is. Ezek szerint, 2020
ELSŐ HÁROM (I-III.) NEGYEDÉVÉBEN A 20 ÉV ALATTI TELJES FOGLALKOZTATÁSBAN ÁLLÓK BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE 233.396 FORINT VOLT, UGYANEZ A 20-29 ÉVESEKRE VETÍTVE 340.808 FORINT.
Mivel összeállításunk készítésekor egyelőre nem ismertek a részletszabályok, ezért az Origo bérügyviteli szakértő bevonásával egyszerű kalkulációt készített a fenti összegek alapján. Eszerint, változatlanul hagyva minden egyéb feltételt,
A 2020. OKTÓBERI NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAGKERESETET ALAPUL VÉVE, A 15 SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KIESÉSÉVEL MINTEGY 59.610 FORINT MARAD A FIATAL MUNKAVÁLLALÓNÁL, HA JÖVEDELME ELÉRI A NEMZETGAZDASÁGI ÁTLAGKERESETET.
Ez a kalkuláció a legalapvetőbbet jelenti, azaz különböző kedvezmények nélküli számítást a munkavállalói oldalon.
Ez mindenképpen jelentős összeg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 397.400 forintos átlagkeresetnél a „kézhez kapott”, azaz a munkavállalónál jelentkező havi bér a társadalombiztosítási járulékok megfizetése után 264.271 forint jelenleg. Azaz, ezzel az egyszerű kalkulációval nézve, az egyéb paraméterek változatlanul hagyásával, 323.881 forint marad a munkavállalóknál.
ARÁNYAIBAN SZINTÉN JELENTŐSEN TÖBB PÉNZ MARAD A FIATALNÁL AKKOR, HA – A FELTÉTELEZÉS SZERINT – 20 ÉV ALATTIKÉNT MEGKAPJA A BRUTTÓ 233.396 FORINTOS ÁTLAGBÉRT, AMI EGYÉBKÉNT EGYÁLTALÁN NEM KIEMELKEDŐ ÖSSZEG, SZÁMOS SZAKTERÜLETEN PEDIG JÓVAL TÖBBET KERESNEK MÁR A PÁLYAKEZDŐK.
Ebből levonások után most 155.209 forintra számíthat, ami viszont
AZ SZJA KIVEZETÉSÉVEL 35.009 FORINTTAL TÖBB LENNE, AZAZ 190.218 FORINT. Ez azt jelenti, hogy A FIATAL MOSTANI BRUTTÓ JÖVEDELMÉNEK HOZZÁVETŐLEGESEN HETED RÉSZÉVEL KERESNE TÖBBET,
mint keresett 2020 októberében (megint csak változatlan feltételek, egyéni szociális jellegű kedvezménylehetőségek figyelembe vétele nélkül).
Lakhatás, élelmiszer, közlekedés: sok mindenre jutna belőle
A 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége nem pusztán azt jelenti, hogy összegszerűen több marad a fiatal zsebében, pontosabban – egyre inkább – bankszámláján, szabadon elkölthető jövedelemként. Az összeállításunkban szereplő, előzetesen kalkulált összegek azt jelentik, hogy a fiatalok többet költhetnek ruházkodásra, élelmiszerre, kultúrára, vagy ami az egyik legfontosabb: nagyobb eséllyel, bátrabban vághatnak bele önálló otthon megteremtésébe fix jogviszony megléte mellett, vagy épp vehetnek fel lakáscélú hitelt.
A KSH 2019-re vonatkozó, a háztartások életszínvonalával foglalkozó jelentése a mindennapok szempontjából is jó viszonyítási alapot jelenthet arra, hogy milyen konkrét területeken kínálhat a fiataloknak nagyobb mozgásteret a náluk maradó adó.
A KSH A HÁZTARTÁSOKON BELÜL AZ EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS JELENTŐS VÁLTOZÁSÁRÓL ÍRT, EZ PÉLDÁUL REÁLÉRTÉKEN 2010 ÓTA 41,7 SZÁZALÉKOT EMELKEDETT.
2019-re tekintve azt látni, hogy a háztartások fogyasztása értékében és volumenben minden fogyasztási csoportban bővült, folyó áron leginkább a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (15,2, illetve 14,6 százalékkal), a legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén mutatkozott.
A legtöbbet – éves szinten fejenként 325,2 ezer forintot – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, miközben
- lakásfenntartásra és háztartási energiára 246,3 ezer,
- közlekedésre pedig 158,4 ezer forintot költöttek
– írja az elemzés.
Ebből tehát az is következik, hogy a háztartásokra számolt, de egy főre vetített kiadások átlagánál mind az élelmiszerekre, mind a lakásfenntartásra vetített költségeknél önmagában a fiataloknál tartaná azok költségét az átlagfizetésre számolt szja-mentesség.
A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2019-ben meghaladta a 1.610.692 forintot, szemben az egy főre jutó éves fogyasztási kiadással, ami 1.331.858 forint volt. Így tehát a 25 éven aluliak teljes szja-mentessége az egyéni, de a háztartásoknál jelentkező jövedelmi szintet bizonyosan megnöveli, pontosabban, magasabb szinten tartja, azonos bruttó jövedelmi viszonyokat feltételezve.
Az egész gazdaság nyer vele
A KSH információi szerint 2020. szeptember és november között a fiatal (15–24 éves) korcsoportban dolgozók száma 269 ezer fő volt – ez a 2019-es adatokhoz viszonyítva 14,7 százalékos csökkenést jelentett, amire főként a 2020-ban kialakult világjárvány miatti gazdasági visszaesés szolgáltat magyarázatot. A foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban 27,2 százalék volt.
ÍGY A MOST BEJELENTETT INTÉZKEDÉS NAGYJÁBÓL 260-290 EZER FIATALT ÉRINTHET A FŐÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓI ADATOK ALAPJÁN.
Előzetes számítások szerint a költségvetési hatás valóban a miniszterelnök által jelzett sávon belül, annak vélhetően inkább a felső értékéhez közelebb alakulna, 150, esetleg 160 milliárd forint értékben. EZ ALIG NÉHÁNY SZÁZALÉKA A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBE TERVEZETT, 2600 MILLIÁRD FORINTOT MEGHALADÓ, SZJA-BÓL VÁRT BEVÉTELNEK, ÉS DURVÁN A KÉTSZERESE A 2020-RA TERVEZETT EREDETI ELŐIRÁNYZAT ÉS AZ IDEI ÉVRE TERVEZETT KÜLÖNBSÉGÉNEK (EZ 74,6 MILLIÁRD FORINT).
Mint a PwC Magyarországnál (PwC) arra felhívták a figyelmet, a bejelentett adómentességi terv megvalósulásával azonban nem kizárólag a fiatal főállású munkavállalók, hanem a munkáltatók, a gazdaság egésze is jól jár, ahogy erre a kormányfői bejelentésre érkező első szakértői kommentárok felhívják a figyelmet.
„A pótlólagos összeg jelentősebb része a fiatal munkavállalóknál maradna, de mivel igen gyakran nettó megállapodást kötnek a felek, sok esetben az adómentesség részben a munkáltató bérköltségét csökkentené” – mondta Honyek Péter, a PwC adószakértője az Origónak. A magasabb nettó bérek miatt több fiatal hamarabb kezdene el dolgozni, mint eddig tették, az alacsonyabb közterhek miatt pedig kis mértékben tisztulna a gazdaság – tette hozzá a szakértő.
A PwC szerint több kézzelfogható előnyt hozna az adómentesség:
- Nőne a fiatalok nettó jövedelme, ami pótlólagos keresetet teremtene a gazdaságban.
- Mindezek a hatások csökkentenék a költségvetési kiesést.
Más hatások is jelentkeznének:
- A fiatal munkavállalók kevesebb SZÉP-kártya-juttatást választanának cafeteria juttatásként, mivel esetükben a SZÉP-kártya adóelőnye jelentősen lecsökkenne a bérhez képest.
- A diákszövetkezetekben dolgozó munkavállalókat – akiknek a bére már eddig is mentesült a járulékfizetés és a munkáltatói közterhek alól – semmilyen adó, járulék nem terhelné.
- Az intézkedés egy jelentős kivétel lenne az egykulcsos – mindenkit a jövedelmével egyenesen arányos mértékben terhelő – adórendszer főszabályához képest.
A HRPortal megkérdezte szakértők szerint a döntés mindenképpen felpezsdítheti a diákmunkapiacot is. Kurdi Ferenc, a Pensum Diákmunka Szolgáltató Iskolaszövetkezet kereskedelmi igazgatója szerint kétféle következménye lehet a lépésnek:
- magasabb nettó bért kaphatnak a fiatalok ugyanolyan költségszint mellett
- a vállalkozások számára „olcsóbbá” válik a diákmunka.
Nagyobb hitelek, rövidebb hitelfutamidő jöhet a 25 éven aluliaknak
A magasabb megmaradó jövedelem természetesen sok piacra közvetlenül kifejtheti hatását. Az egyik ilyen lehet a hitelpiac, hiszen a magasabb jövedelem azt jelentené, akár több és magasabb összegű jövedelem is elérhető lehet a lakosságnak, a pályájuk elején álló, családalapítást tervező fiataloknak.
A magasabb nettó fizetés a hiteligénylésnél több szempontból is előnyös – emeli ki a Bank360 kommentárja a kormányfői bejelentésre reagálva:
- Egyfelől drágább lakást lehet megvenni, hiszen magasabb havi törlesztőrészlet fér bele a jövedelembe, így pedig növelhető a felvett hitelösszeg.
- Másfelől, adott hitelösszeg esetén rövidíthető a futamidő, aminek köszönhetően csökkennek a hitel költségei.
- Harmadrészt pedig magasabb jövedelemmel több kamatkedvezmény használható ki, ami szintén csökkentheti a visszafizetendő összeget.
A SZAKÉRTŐK SZERINT ÍGY AKÁR MILLIÓKAT IS SPÓROLHATNAK A FIATALOK EGY 20 ÉVES, 21,9 MILLIÓS LAKÁSHITELEN.
Példájuk nyomán, ha egy tízéves kamatperiódusú lakáshitelt veszünk alapul, akkor a nettó jövedelem 50 százaléka fordítható törlesztésre, ami a jelenlegi átlaggal számolva 132 ezer forint. Amennyiben 20 éves futamidővel számolunk, akkor a Bank360 kalkulátora szerint a maximálisan igényelhető hitelösszeg 21,9 millió forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 31.629.120 forint, amennyiben az elérhető legkedvezőbb ajánlatot vesszük figyelembe.
A magasabb, 323 ezer forintos nettó jövedelemből viszont akár 161 ezer forintot is lehet törlesztésre fordítani, így ugyanekkora hitelösszegnél öt évvel rövidíthetjük le a futamidőt, így a teljes visszafizetendő összeg mindössze 29.000.700 forint lenne – vagyis a magasabb jövedelem miatt akár 2,5 millió forintot is spórolhatunk, ha a teljes visszafizetendő összeget nézzük.
Ha nem a spórolás, hanem a hitelösszeg növelése lenne a cél, akkor a magasabb jövedelemmel a maximálisan igényelhető hitelösszeg – szintén 20 éves futamidővel számolva – 27 millió forintra nő.
Hasonlóan jelentős megtakarítási összegek érhetők el személyi hitel felvételénél.
UGYANAKKOR ARRA FEL KELL KÉSZÜLNI AZ ÉRINTETT KÖRBE TARTOZÓKNAK, HOGY AMIKOR A FIATAL MUNKAVÁLLALÓ BETÖLTI A 25. ÉLETÉVÉT, A BRUTTÓ BÉRÉBŐL ELKEZDIK LEVONNI A 15 SZÁZALÉKOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, VAGYIS A KEDVEZMÉNYES IDŐSZAKHOZ KÉPEST CSÖKKENNI FOG A NETTÓ JÖVEDELME.
„Ez a hiteligénylés szempontjából azt jelenti, hogy a korábban vállalt törlesztőrészletet alacsonyabb jövedelemből kell kigazdálkodnia, hacsak nem emelkedik a fizetése. A jövedelem csökkenése ráadásul a kamatkedvezmények elvesztését is jelentheti, hiszen a bankok nemcsak az igénylésnél veszik figyelembe a jövedelmet a kedvezmények érvényesítéséhez, hanem a teljes futamidő alatt. Emiatt akár a havi törlesztőrészlet is megemelkedhet” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita, a portál elemzője.
EZT UGYANAKKOR ELLENSÚLYOZZA, HOGY AZ ÉLETKOR EMELKEDÉSÉVEL ÁLTALÁBAN NŐ A JÖVEDELEM IS.
Például a KSH adatsora szerint 2020. I-III. negyedévében a bruttó átlagkereset már 423.567 forint volt a 30-39 éves korosztályban.
