Közzétette - Kategória - Magyarország hírei - Bűnügyi - Gazdasági - Politikai hírek

200-250 ezer ukrajnai menekült lehet hazánkban: nagy gondot jelent az elszállásolás és a lejáró tartózkodási engedélyek


Az óvatos becslések szerint jelenleg 200-250 ezer ukrajnai menekült tartózkodhat Magyarországon, akiknek az elszállásolása itthon egyre nagyobb gondot jelent, miközben a tartózkodási engedélyeik is sorra járnak le mind itthon, mind az unió más tagállamaiban – írja az Index.

(Borítókép: Az orosz–ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2022. március 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

„Az egy dolog, hogy a háború kitörése óta az utóbbi három hónapban összesen legalább öt-hat millióan menekülhettek el az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusok elől. Ugyanakkor egyes becslések szerint záros határidőn belül már nyolcmilliónál is többen lehetnek a menekültek, akik február 24. óta távoztak Ukrajnából. Jelenleg az egyik legnagyobb aggodalom a menekültekkel kapcsolatban, hogy mi lesz, ha megindul az a közel hétmillió belső menekült is, aki egyelőre nem hagyta el Ukrajnát”

– mondta el az Indexnek Siewert András, a Migration Aid vezetője.

A menekülteket segítő szervezet elnöke hozzátette, sajnos benne van a pakliban, hogy bármikor rosszabbra fordul a helyzet Ukrajnában, és végleg elszabadul az Európa egészére rászakadó menekültválság. Például attól, hogy Putyin elnök, nyomást gyakorolva az unióra, olyan katonai műveleteket végeztet, amelyek ahhoz vezetnek, hogy az említett hétmilliós belsőmenekült-réteg is, aki országhatáron belül egyszer már elhagyta az otthonát, külföldre meneküljön Ukrajnából a harcok elől.

Siewert András szerint a Magyarországon már átvonult és jelenleg is itt tartózkodó ukrajnai menekültek számát több szempontból is nehéz megbecsülni. A számháború eleve ott kezdődik, mint mondja, hogy a kettős magyar állampolgárokat, valamint a magyar és az ukrán biometrikus útlevéllel Ukrajnából érkezőket a magyar kormány az első hetekben nem tekintette menekültnek, cserébe jobb híján egyszerű turistának. Még úgy is, hogy ők már nagy arányban a háború réme elől menekültek.

Szintén zavart kelthet az erőben, hogy a háború február 24-i kitörésével az Európai Unió gyorsan leszabályozta, hogy az egyes tagállamok hogyan fogadják be az ukrajnai menekülteket. Brüsszel például kimondta: aki biometrikus útlevéllel érkezik Magyarországra, őt automatikus kilencvennapos tartózkodási engedély illeti, és szabadon közlekedhet a schengeni övezetben. Így ők arra is kilencven napot kaptak, hogy igény szerint menedékes státuszt kérjenek az EU valamely tagállamában.

z Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság legutóbbi, múlt pénteki közleményében arról tájékoztatott, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta a május 27-i kora reggeli adatok alapján eddig 23 347 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak a magyar hatóságok. (A kérelmek elbírálása folyamatos, és eddig 14 569 fő esetében született elismerő döntés.) A Migration Aid részéről Siewert András is ezekkel a számokkal és arányokkal kalkulál, vagyis azzal, hogy a jelenleg itt tartózkodók mindössze tíz százaléka lehet az, aki eddig menedékes kérelmet adott be Magyarországon.

Azt a saját tapasztalataiból kiindulva Révfalvi Dorottya is megerősíti, hogy egyelőre igen szűk keresztmetszet azoké az Ukrajnából menekülőké, akik tartósan Magyarországon terveznek berendezkedni. Az Indexnek megszólaló szakemberek szerint leginkább azért, mert sokan eredetileg azzal a stratégiával érkeztek Magyarországra, hogy eltöltik azt a néhány hónapot, amíg Ukrajnában lezajlik a háború, majd a harcok lecsillapodásával hazatérnek, hogy elkezdhessék újból felépíteni az életüket.

EZZEL SZEMBEN HÁROM HÓNAPPAL AZUTÁN, HOGY OROSZORSZÁG MEGTÁMADTA UKRAJNÁT, A HARCOK TOVÁBBRA SEM CSILLAPODNAK, AZ IDEIGLENES TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK AZONBAN HAMAROSAN LEJÁRNAK.

Az ukrajnai menekülteket segítő szervezetek munkatársai nem véletlenül érzékelik, hogy a hozzánk érkezők körében egyre nagyobb a már eleve jelentős tehetetlenség és a bizonytalanság. A helyzetet talán szemléletesen illusztrálja, ha felsoroljuk, hogy jelenleg hányféle párhuzamos stratégia jelentkezik jelenleg a szakemberek beszámolói alapján a rendszerben:

  • az utóbbi időben elkezdett növekedni azoknak a száma, akik eredetileg pár napot terveztek csak magyarországi tranzitszálláson tölteni, ám időközben elbizonytalanodtak, és maradnak;
  • egy óvatosabb visszavándorlás is megindult Ukrajnába, ami egyelőre nem éri utol a kivándorlási lendületet;
  • a Magyarországon maradók egy jelentős részének határozott törekvése, hogy ne csak segélycsomagokon éljen, ezért már munkát vállalt, vagy a munkavállalása folyamatban van, hogy legyen önállósága, saját keresete és társai;
  • azok is szép számban vannak, és egy jól körülhatárolható réteget jelentenek, akik nem akarnak vagy nem tudnak itthon munkát vállalni, így jobb híján csak ülnek, és csendben kivárnak;
  • szintén egy népes tábort tesznek ki, akik jelenleg is angol, amerikai vagy kanadai vízumra várnak Magyarországon, mert az unión kívül tervezik a jövőjüket;
  • közben az unión belül is zajlik egy folyamatos körforgás: ennek részeként többen térnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már továbbutaztak Nyugat-Európába;
  • a Magyarországra belépők száma az elmúlt napokban napi tízezer körül mozog.