Zselici homokkő szurdok (Kishajmás), az Északi-Zselic keleti határához közeli Kishajmáson számos homokkő-kibúvás ismert, és jónéhány kisméretű barlang, inkább sziklafülke rejtőzik. Ezeknek különlegessége, hogy nem karsztosodó kőzetben alakultak ki, hanem a könnyebben málló kőzetrészek elaprózódása – vagy legalább részben emberi beavatkozás – révén. Igazi látványosság a homokkő-vízmosás, ahol a lazább rétegek lepusztulása után a csapadék- és szivárgó forrásvíz homokkő-padokon áttörve alakította ki a maga útját.
A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Dráva vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit jelentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal.
A Zselic pannóniai agyagos-homokos felépítésű, vékonyabb-vastagabb lösztakaróval borított, szerkezeti vonalak által határolt dombság, amit főleg É-D irányú, törésvonalakhoz igazodó völgyek és hátak tagolnak. Átlagos tengerszint feletti magassága 250-300 m. Legmagasabb pontja a dombság keleti részén található Hollófészek (358 m). Legtagoltabb része a Központi- és az É-Zselic, ahol igen jellemzőek a csuszamlásos-suvadásos folyamatok. A D-Zselicre a D felé kibillent, lösszel fedett rögök sora jellemző, amelyek meredekebb É-i oldalán szintén gyakoriak a csuszamlások. Legkevésbé kiemelt és tagolt az ÉK-i része, amit 10 métert is meghaladó vastagságú lösztakaró borít. Geológiailag ókori kristályos és átalakult kőzetekre rakódott középkori üledékek, majd újkori lazább tengeri üledékeket borító lösztakaró jellemzi.
Neve honfoglalás-kori szláv lakosságára utal, tőlük ered a Zselic, zselica elnevezés is mely az itt őshonos tölgyre utal. Az újkőkorban Kaposvár környékén már jelentősebb települések voltak. A csiszolt kőkorszak leletei nagy számban kerültek elő a Kaposvölgyből. A késői bronzkorban, illetve a vaskorban, jelentős népesség élt a Zselic dombvidékén. A honfoglalás idejében a Zselicet szlávok lakták. A honfoglaló magyarság Etelközi életformáját megőrizve, a síkságokat, alacsonyabb dombvidékeket szállta meg. A gyér szláv őslakosság a hegyekben és hegylábi területeken élt, de lassan beleolvadt a magyarságba. A török hódoltság előtti időszakban a Zselicet teljes egészében magyarok lakták. Ebben az időben a kistáj legfontosabb terményei a búza és a bor volt. Buda, Pécs és Szigetvár eleste után a Zselic teljes területe török megszállás alá került. A területnek 1689-es felszabadulása után alig maradt lakossága. A népességcsökkenést a földbirtokosok németek betelepítésével ellensúlyozták. A XIX. század elején tértek át a 2, majd 3 nyomásos gazdálkodásra és kezdték el az állattenyésztést (juh, szarvasmarha) is fejleszteni, mert a művelhető földterületek elfogytak és csak erdőirtással, vagy a mocsarak lecsapolásával juthattak művelhető földhöz. 1882-ben épült meg a Pécs-Budai vasútvonal, amivel csökkent a terület falvainak elzártsága.
Az Északi-Zselic keleti határához közeli Kishajmáson számos homokkő-kibúvás ismert, és jónéhány kisméretű barlang, inkább sziklafülke rejtőzik. Ezeknek különlegessége, hogy nem karsztosodó kőzetben alakultak ki, hanem a könnyebben málló kőzetrészek elaprózódása – vagy legalább részben emberi beavatkozás – révén. Ezek egyikében nehéz sorsú emberek rendezték be szállásukat. Igazi látványosság a homokkő-vízmosás, ahol a lazább rétegek lepusztulása után a csapadék- és szivárgó forrásvíz homokkő-padokon áttörve alakította ki a maga útját. Ezt a helyet a pécsi egyetem geológus hallgatói kutatták meg a 90-es években a Környezetvédelmi Minisztérium által a hazánk ismeretlen természeti értékeinek bemutatására kiírt pályázat keretében. Pályázatukkal első díjat érdemeltek (a PTE oktatóinak szíves közlése), de érdemi intézkedés azóta sem történt azért, hogy a természetjárók és a honismereti mozgalmak megismerjék, és számukra könnyebben hozzáférhetővé váljon.
forrás: www.hu.wikipedia.org, www.geocaching.hu
Geocaching adatok
Zselici homokkő szurdok (GCZSHK) |
Nagyobb térképért klikk a képre!