Közzétette - Kategória - Egyéb

Zengővár (Püspökszentlászló)


 

Zengővár (Püspökszentlászló) 1.jpgA Zengő (horvátul Zenka) a Mecsek legmagasabb csúcsa Pécstől északkeleti irányban, a Kelet-Mecsek legkevésbé bolygatott tájain. Magassága 682 méter. Déli szomszédja a Hosszúhetény fölé magasodó Hármashegy. Alkotó kőzetei a permi homokkő, a jura és triász kori mészkő. Nevének ma már ritkán használt helyi ejtésváltozata Zöngő, középkori neve Vas-hegy. A lábainál elterülő mai és egykori települések: Hosszúhetény, Kisújbánya, Pécsvárad, Pusztabánya, Püspökszentlászló, Zengővárkony, Zobákpuszta. A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete. A Zengő oldalán, a híres zengővárkonyi szelídgesztenyésben van Rockenbauer Pál természetjáró, televíziós szerkesztő sírja. Ez az ország egyik legnagyobb és leghíresebb szelídgesztenye ligeterdeje, több száz éves példányokkal.

Zengővár (Püspökszentlászló) 2.jpgCsúcsán kis beton kilátótorony található, alig száz méterre a Zengővár ma is jól látható romjaitól. Ezt 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották. A torony tetejéről ritka panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.). Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak. A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus mondája. Máré lánya a mese szerint máig sem szabadult fel apja átka alól: százévente egyszer van mód rá, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia három szörnyet. Első tudományos felmérését 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a 20. században kincskeresők ástak kutatógödröt).

Zengővár (Püspökszentlászló) 3.jpgMaga az alig látható várrom középkori (az itt talált edénytöredékek XIII. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Ezt igazolja, hogy Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál, a hegy lábától nem messze húzódott a római korban a fontos aquincumi út, Hosszúhetény határában római villát tártak fel és a falu területén pedig római kori pénzeket találtak. A csekély leletanyag alapján a kutatók azt feltételezik, hogy Zengővárat csak rövid ideig lakták, sőt az is lehetséges, hogy még a munkálatok befejezése előtt véglegesen sorsára hagyták. A középkorból egyetlen írásos adat sem maradt fenn róla, míg a közeli jobbágyfalut „Heten” alakban, 1289-ben említik, de az akkoriban már a távolabbi Nagyharsány várához tartozott. A sziklába vágott árokkal ás sánccal is körülvett középkori várat a tatárjárás után építhették, teljes területe 105 x 70 méter, az árkon belüli terület 75 x 45 méter volt. Egyetlen, háromszintesre tervezett lakótornya volt, 15 méteres külső átmérővel, 2,5 méter vastag falakkal. Az alacsonyabb hegynyereg felől előbb egy elővárba juthatott az idegen, amit valószínűleg fatörzsekből összerótt palánkfal kerített. A tulajdonképpeni belsővárat a meredély szélén sziklába vésett szárazárok oltalmazta, ennek részben feltöltődött részletei napjainkban is jól kivehetők a terepen.


Ezeket olvasták még

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük