A 76-os útról Sármelléken át jutunk el Zalavárra. A település történelme egyben a Vársziget története is, amely Zalavár határában, a Kis-Balaton mellett található.
A IX. sz.-ban a szláv Pribina Nyitráról elmenekülve a frankoktól kapott hűbérbirtokot, majd határgrófi rangot a Zala mentén. A folyó árterületén telepedett le és építette ki székhelyét, melynek jelentőségét az adta, hogy évszázadokon keresztül itt volt az egyedüli átkelőhely a folyón. Pribina a Várszigeten erődített települést hozott létre, és templomokat emeltetett.
Megkezdődött az itt élő szlávok keresztény hitre térítése. 867-ben ide érkezett Cirill és Metód is. Munkájuk volt elég, hiszen ebben az időben ez a terület az ország egyik legsűrűbben lakott része volt.
Első királyunk, Szent István 1019-ben ugyanitt bencés apátságot alapított, s ez lett a királyi megye központja. A török veszély elől a bencések elmenekültek. A kolostort és a templomot várrá alakították át. A kolostorerődítmény sorsát I. Lipót császár pecsételte meg, amikor a többi magyar erősséghez hasonlóan Zalavárt is fölrobbantatta. Attól kezdve rohamos pusztulásnak indultak a megmaradt falak, mert a visszatelepülő lakosság kőbányának használta a helyet.
Közvetlen környezetében terül el ma is a Kis-Balaton. Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők folyamán hordalékkal feltöltődött és lápos sás- és nádtengerré vált. Az 1922. évi vízrendezést követően csupán fél négyzetkilométeres szabad víztükör maradt, a többit elborították a vízinövények. A helyzet az 1980-as évek közepétől változott meg, amikor megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.
Zalavári Történelmi Emlékpark fejlesztése
A Zala Megyei Önkormányzatnak és Zalavár Község Önkormányzatának a honfoglalás és az államalapítás millenniumára való méltó megemlékezés kapcsán fogalmazódtak meg terveik az egykori megyeközpont, azaz Zalavár-Vársziget fejlesztésére.
Mindennek megvalósítására 1998-ben készült el a Zalavár-Vársziget régészeti, környezetrendezési és építészeti programja.
Ennek első ütemeként valósult meg az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és vált bemutathatóvá a Szent Adorján Bazilika. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással (szoborral) gazdagodott.
A tervezett környezetalakítás természetesen a történelmileg korábban létező védművek és épületek részleges bemutatásával a terület minél világosabb és érthetőbb megértését tűzték ki célul.
Ennek értelmében az alábbi – különböző korban épült és csak részben egyidejűleg létező, ám a terület korábbi életét meghatározó – elem bemutatását tartják fontosnak:
- Szent Adorján bazilika – IX. század,
- Keresztelő Szent János templom – IX. század,
- Vizesárok – az egykori külső és belső várat elválasztó – IX. század,
- Sáncrendszer – XI. század,
- Szent Adorján apátság és vár – XI. század,
- Árpád kori kápolna.
A program első ütemeként már megvalósult a Szent Adorján bazilika bemutatása és az Árpád kori kis kápolna rekonstrukciója.
Millenniumi Emlékmű
A beruházás keretében megvalósul a Zalavári Történelmi Emlékpark kialakítása, amely magában foglalja a Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész által tervezett Millenniumi Emléképület felépítését. Az emléképületben kerül elhelyezésre a szintén Makovecz Imre által tervezett Életfa, ami Zala megye településeit kívánja szimbolizálni. Az épület elsődlegesen tájékoztató-információs funkciót töltene be: megjelenítésre kerülő tartalom Zalavár, és Zala megye kulturális történelmi örökségének magas színvonalon történő bemutatásához kapcsolódna. Emellett az épület kiállító funkciót is betöltene egyfelől a településen és annak környezetében zajló régészeti feltárások impozáns eredményei jeleníthetők meg, másfelől egyéb más ideiglenes kiállítás fogadására is alkalmas lenne (pl. zalai művészek kiállításai, fotókiállítások Zala megyéről stb.). Az épületben bemutatásra kerül a Zala megyei lakosság által megszavazott „Zala megye 7 csodája” is.
| Geocaching adatok
Récéskúti bazilika (GCREBA) http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2515 |
| Geocaching adatok
Zalavár (GCZVAR) http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=479 |
Nagyobb térképért klikk a képre!
